Meredeken emelkedő forint- és devizahitel törlesztők, alacsonyabb államadósságra ugyanakkora kamat, a hitelezés és a beruházások hibernálása – ez lehet a hatása a kormány rögzített árfolyamon történő végtörlesztési kampányának Oszkó Péter volt pénzügyminiszternek az fn.hu-n megjelent cikke szerint.

Rövid távon is akár ezer milliárd forintos nagyságrendű veszteség lehet az eredménye a fix árfolyamon történő előtörlesztési lehetőségnek, amit teljes egészében a bankszektornak kellene elszenvednie, ami nemcsak a hazai pénzintézetek hitelképességét és hitelminősítését, hanem az egész országét érintené – fogalmaz a Figyelőben megjelent cikkében Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter szerint elkerülhetetlen lenne a bankrendszer leminősítése, valamint az országkockázat és így a kamatfelárak jelentős megemelkedése, végső soron pedig oly mértékben emelkedhetnek a forintkamatok, hogy a devizaadósságukat forintra konvertáló háztartások törlesztőrészletei is újra meredek növekedésnek indulhatnak.

Az is előfordulhat, hogy hiába csökken a GDP-arányos államadósság, egy várható leminősítést követően egy alacsonyabb adósságállományra is magasabb vagy legalábbis arányaiban változatlan mértékű kamatszolgálatot kell majd teljesíteni. Az 1000 milliárd forintnyi forráskivonás a bankrendszerből és ezáltal a gazdaságból a hitelezést és a beruházásokat a jelenlegi lefagyott állapotba hibernálhatja hosszú évekre – hangsúlyozza Oszkó.

A kormány államadósság ellen vívott háborúját jelképesnek és politikai célzatúnak tartja a volt pénzügyminiszter, csak a magyarázhat minden népszerűtlen, megszorító jellegű intézkedésre, még akkor is, ha az sokkal inkább például a hibás adópolitika miatt felborult költségvetési pálya következménye. Az államadósságot eddig nem a kormány saját teljesítményének eredményéből, hanem a korábbi időszakból megörökölt pénzből sikerült csökkenteni, ideértve a jegybanki betétben tartott, sok milliárd eurónyi devizatartalékokat éppen úgy, mint az államosított magán-nyugdíjpénztári vagyont. Kérdés, hogy egy ilyesfajta mesterséges adósságcsökkentést a külvilág és a pénzpiacok úgy tekintenek-e majd, mint ami érdemben csökkenti az országkockázatot és javítja a hitelességünket.

Oszkó szerint az ország tartalékaiból adósságcsökkentésre fordított több ezer milliárd forint legalább egy részét a devizahitelesek problémáinak megoldására kellene fordítani, fedezetet biztosítva akár legalább csak részben is egy árfolyam-konverzió veszteségeire, mellyel vélhetően lényegesen nagyobb arányban csökkentenék az ország kiszolgáltatottságát mint a jelenlegi káros, hatásszámítások és a várható következmények részletes értékelése nélkül beindított kampánnyal.

A nagyarányú forintkonverzió hatására még akkor is elkerülhetetlennek látszik a forintgyengülés, ha a az ország pénzügyi infrastruktúrájának várható veszteségeit és leminősítését figyelmen kívül hagyjuk, hiszen a piacon megjelenő forintkínálat és devizakereslet szükségszerűen a gyengülés irányába taszítja a hazai valutát - hangsúlyozta a volt pénzügyminiszter. Így viszont éppen azok a devizaadósok, akik romló jövedelemviszonyuk mellett törlesztési nehézségekkel küzdenek, s hitelképességük is kétséges, nem tudnak élni a konverzió lehetőségével, s a gyengülő forintárfolyam mellett szenvedik majd el, hogy devizahitel-tartozásuk egyre csak tovább hízik.