Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az európai bankok milliárdos bukásról adtak hírt a görög államadósság átértékelése kapcsán, egyúttal arra is figyelmeztettek, hogy a görög államkötvény-csere megállapodással várakozásaik szerint nem ért véget a veszteségek számba vétele. Az európai pénzügyi szektor legnagyobb szereplői szerint a legrosszabbon vélhetően túlestek azzal, hogy megállapodtak a kezelésükben lévő görög államadósság 74 százalékának - több mint 100 milliárd eurónak megfelelő - leértékelésével, ám tovább tartalékokat kell felhalmozniuk a várható újabb veszteségek ellensúlyozása érdekében.
A Dexia csütörtöki bejelentése szerint a működésképtelenség határára sodródott azzal, hogy a tavalyi évet 11,6 milliárd eurós veszteséggel zárta. A Commerzbank összesen több mint 2 milliárd eurót bukott a görög kötvényállományán, és az év közepéig 5,3 milliárd eurónyi tőkeinjekcióra szorul, hogy kellően felvértezze magát egy újabb válság ellen. A Royal Bank of Scotland 1,1 milliárd fontos bukást könyvelt el görög állampapír-pozícióin, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyi negyedik negyedévet közel 2 milliárd fontos mínuszban zárja. A Credit Agricole szintén rekordértékű, 3,1 milliárd eurós veszteségről adott számot csütörtökön, egyúttal közölte, hogy kilátásai rosszabbnak tűnnek, mint 1929-ben.
Az európai országok vezetői újabb bankmentések szükségességét latolgatják, miközben a hitelintézetek arra számítanak, hogy a görög gazdaság vártnál esetlegesen gyengébb teljesítménye miatt további veszteségeket kell lenyelniük. Bár Brüsszelben azt állítják, a görög adósságátrendezés egyszeri és kivételes esetnek számít, a szakértők arra számítanak, hogy az egyre mélyülő recesszióban lévő Portugália is hasonló lépésre kényszerülhet, ha nem akar éveken keresztül pénzügyi segélyen tengődni.
