A kormány és a Bankszövetség múlt heti megállapodása 50-60 milliárd forintos nem kalkulált pluszkiadást jelenthet a költségvetésben. A jegybank index.hu által idézett számításai szerint a bankokkal kötött megállapodás a GDP 0,4 százalékával növeli közvetlenül a költségvetés hiányát, amit legfeljebb részben kompenzál a magasabb növekedésből és a háztartások magasabb fogyasztási kiadásaiból származó bevétel-növekedés (0,1 százalékpont).

A kormányfő szóvivője szerint azzal sincsenek még tisztában, hogy hány közszolgálati dolgozó jelentkezett a végtörlesztéshez igénybe vehető munkáltatói kölcsönre. Ez további terhet jelent, ám hogy pontosan mekkorát, csak januárban derül ki. Ekkora ígérte ugyanis Szijjártó Péter, hogy összesítik a jelentkezéseket.

A Bankszövetség és a Nemzetgazdasági minisztérium közti átfogó megállapodást mindkét fél sikernek értékelte, ám egy az [origo]-nak nyilatkozó bankár szerint mindkét fél olcsóbban megúszhatta volna, ha a kormány nem folytat erőpolitikát, és próbál lenyomni egy elfogadhatatlan javaslatot a bankok torkán azelőtt, hogy végül előáll a mindenki számára elfogadható megoldással.

A Fidesz frackióvezetője a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, ha nincs a végtörlesztési törvény, sosem tudták volna rávenni a bankokat, hogy szerepet kell vállalniuk a devizahitel-állomány felszámolásában. Ha nincs a végtörlesztés, akkor a decemberi megállapodásba nem kell beemelni azt  a kompenzációs elemet, hogy a végtörlesztés miatti veszteségek 30 százalékát a bankok leírhatják az általuk fizetett különadóból - jegyzi meg egy [origo]-nak nyilatkozó bankvezető.

A megegyezés felett bábáskodó PSZÁF szerint hiába szabadulnak a bankok a veszteségek egy részétől, a bedőlő hitelek arányának emelkedése jövőre tovább gyorsítja hitelportfólióik romlását. A kormány számára kudarc, hogy a végtörlesztéssel a PSZÁF-tanulmány szerint nemhogy nem tudtak érdemben segíteni a rossz helyzetben lévő adósokon, de még fizetési moráljukat is rontották.