Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A devizahitelek új, fix árfolyamú törlesztését népszerűsítette az MTI-nek Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke, aki szerint ez kedvezőbb megoldás a végtörlesztésnél.
Míg az elmúlt év végén a saját vagy idegen forrásból megvalósított végtörlesztés látszott kedvezőbbnek a devizahitelesek számára, ma már egyértelművé vált, hogy a makrogazdasági helyzet változása miatt a devizahitelek áprilistól belépő új, fix árfolyamú törlesztése, az árfolyamgát új rendszere előnyösebb lesz, mint a végtörlesztés - fogalmazott Gyuris Dániel az MTI-nek. A Magyar Bankszövetség alelnöke utóbbi összehasonlításnál nyilván a hitelből történő végtörlesztésre célzott...
A forint év eleji jelentős árfolyammozgása és az állampapírok hozamainak növekedése miatt a forintkamatok egyre magasabb szintre emelkedtek, ezért a forinthitelből való végtörlesztés napjainkra hátrányosabb lehet a devizakölcsönöknek, mintha a devizahitelekben "maradnának", és megvárnák az árfolyamgát áprilistól belépő új rendszerét - tette hozzá Gyuris.
Az új típusú árfolyamgát alá történő bejelentkezés, illetve szerződéskötés lehetősége 2012 év végéig fennáll majd. Az árfolyamgát második rendszeréről szóló jogszabály szerint - annak parlamenti elfogadása esetén - az árfolyamgát segítségével 5 évre rögzítik a devizatörlesztő árfolyamokat. A rögzített - a törlesztési - és a piaci árfolyam közötti különbség egy gyűjtőszámlára kerül. A meg nem fizetett összeg mintegy kétharmadát az állam és a magyar bankszektor magára vállalja.
Gyuris Dániel példaként említette: a devizahitelesek kölcsöneinek átlagértéke 7 millió forint körül van húsz éves futamidővel. Ha például a svájci frank alapú kölcsönt 4 éve vette fel az ügyfél, azaz még 16 éve van hátra a törlesztésből, megéri bejelentkezni az árfolyamgát új rendszerébe. A bankszövetség számításai szerint most ennek a hitelnek a havi törlesztőrészlete 72 ezer forint körül alakul.
Amennyiben az adós a tartozását végtörlesztéssel rendezi, mégpedig teljes mértékben forint hitelből, akkor ennek a mai kamatszintet figyelembe véve a havi terhe 77 ezer forintra emelkedne, kivetítve a hitel teljes időtartamára - fejtette ki. Míg ha marad az ügyfél a devizahitelnél saját döntése alapján, vagy más ok miatt (esetleg kifutott az ügyintézési időből vagy nem kapott zöld utat a törlesztési forint hitele) és bejelentkezik az áprilistól érvényes árfolyamgát rendszere alá, a havi törlesztőrészlet a következő 5 évre 52 ezer forintra csökken.
Az elképzelések alapján a rendelkezések kitérnek majd arra az esetre is, ha esetleg 270 forint fölé emelkedne a svájci frank, 340 forint fölé menne az euró, vagy 3,3 forint fölé ugrana a japán jen árfolyama. Ebben az esetben az árfolyamkockázatot teljes egészében a kormány viseli majd.
Az alelnök rámutatott: ez a fajta közös tehervállalás, azaz, hogy a kormány és a Magyar Bankszövetség tagbankjai bizonyos törlesztőterheket átvállalnak a lakosságtól, egyedülálló egész Közép-Kelet-Európában.
A jelentős fennakadás nélkül törlesztő, 90 napon túli fizetési késedelembe nem csúszott, lakóingatlan fedezetű, deviza jelzáloghitellel rendelkező adósok a bankjuknál áprilistól jelentkezhetnek majd, és fix árfolyamon törleszthetik tovább hitelüket. Ez 180 forinton rögzített svájci frank, 250 forintos euró és 2,5 forintos japán jen árfolyamot jelent.
