Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Meglepően korrektre sikeredett a deviza-eladósodást vizsgáló parlamenti albizottság jelentése. Először a mai Figyelő hozott cikket a birtokába került dokumentum alapján, kissé lemaradva aztán becsatlakozott az index is - utóbbi cikk ingyenesen is olvasható.
Őszintén szólva azt hittük, hogy "Gyurcsány és Simor a hibás" típusú Papcsák-dumákból áll majd a jelentés, ehhez képest igen kellemes meglepetésként hat, hogy rendesen meglapja a magáét mindenki. De mindenekelőtt e legfontosabb megállapítás: a devizahitelesek még a mai árfolyamok és kamatok mellett sem jártak rosszabbul, mint ha annak idején forintban adósodnak el.
A jelentés felveti a 2002 és 2008 közötti kormányok felelősségét - jogosan. Beszél arról, hogy a PSZÁF megbukott fogyasztóvédelmi szerepkörében - ez is nyilvánvaló. A kormányokat azért bírálja a jelentés, mert nem hallgattak a devizaeladósodás veszélyeire figyelmezető hangokra, az MNB viszont hiába szólt folyamatosan, a jelentés szerint azért hunyó, mert figyelmeztetés helyett tenni is tehetett volna. (Erre már korábban reagált a jegybank, azokat az intézkedéseket, melyeket hozhatott volna, a bankok simán kikerülhették volna.)
Persze megkapják a magukét a bankok, mert kapzsik voltak (ez azért fura, piacgazdaságban mindenki a részvényesi érték maximalizálására törekszik, a bank nem jótékonysági intézmény), meg a hitelfelvevők, mert kapzsik és buták (ez igaz, de köztudott, ezért kellett volna a szabályozóknak jobban vigyázni rájuk). Nem túl kritikusan, de tényszerűen azt is leírják, hogy az első Orbán-kormány fenntarthatatlan lakástámogatási rendszerének törvényszerű leépítése nyomán logikus volt a devizahitelezés felfutása.
