Kiderültek a nagy devizahiteles-mentés legfrissebb részletei, már el is kezdhetik az érintettek számolgatni, hogy mennyivel csökkenhet a havi törlesztőrészletük, ha belépnek az árfolyamgátas rendszerbe. Elég egyértelmű, hogy lényegében az összes (feltételeknek megfelelő) devizahitelesnek érdemes élnie a lehetőséggel, hiszen a piaci áron és a rögzített áron számolt törlsztés különbsége ugyan gyűlik, de nagy részét kifizetik az adós helyett a bankok és az állam, s a maradék tartozás is nagyon kedvező kamattal nő csak a fixálás 5 éve alatt. 

Ebből az is következik, hogy aki nincs rászorulva a segítségre, az kaszálhat igazán a dolgon. Az [origo] cikke azt taglalja, hogy ha valaki rendben tudja fizetni a törlesztőket, vagy ha a rendszerbe történő belépés révén 20-30 százalékkal csökkenő törlesztő révén pár év alatt lerendezi adósságait, már nem csúszik többet, annak nagy ötlet a megmaradó összeg befektetése.

Ha például Prémium Államkötvénybe fekteti valaki a kisebb törlesztőrészleten nyert pénzt, az többet kamatozik, mint amekkora tartozás eközben a gyűjtőszámlán halmozódik. Még jobb lehetőség lakástakarékpénztári szerződést kötni, ebben az esetben duplán lehet learatni az állami segítséget: egyszer az árfolyamgátnál, majd újra a lakáskassza támogatásánál.

Szép dolog tehát az árfrolyamgát 2.0, de mi indokolja azt, hogy az adófizetők pénzén jókora támogatást kapjanak azok, akik devizahitelt vettek fel és azt rendesen tudják is törleszteni?