Kissé nevetségessé tette magát Rogán Antal: alig hogy átment az illetékes parlamenti bizottságon az árfolyamgáttal kapcsolatos módosítója, most saját kezűleg kikukázta és előjött egy újabbal, mely már nem annyira fáj a bankoknak. Merő spekuláció részünkről, de ha korábbi cikkünk gondolatmenetéből indulunk ki (Rogán még terhelné a bankokat, Orbán viszont betartaná a korábbi megállapodást velük), akkor most logikus feltételezés, hogy a főnök szólt: Tóni, eddig, ne tovább. 

Tegnap még az volt a terv, hogy 30 milliós hitelérték lesz a határ az új árfolyamgát rendszerében (tehát a max. ekkora hitelt felvevők szállhatnak be a devizahiteles-mentés legfrissebb fordulójába), most viszont újra bizonytalan lett, hogy hány forintban maximálják majd a felvett hitelösszeget. Rogán két újabb módosítójában a korábbi 30 millió forint mellett 15, illetve 20 millió forintot is javasol.

Az indoklás szerint a minimum 15 millió forintos korlát a hitelfelvevők körülbelül 85, a húszmilliós körülbelül 95 százaléka, az eredetileg benyújtott harmincmilliós pedig a hitelfelvevők 99 százaléka számára nyitja meg a rögzített árfolyamon történő törlesztés lehetőségét. Minél magasabbra rakják tehát a határt, annál több résztvevő lesz a rögzítésben és annál többet perkálnak a hitelesek helyett a bankok és az állam.

"A Bankszövetséggel történő egyeztetést követően így az Országgyűlés három lehetőségből választhatja ki azt a megoldást, amely megfelel az eredetileg megállapodást kötő feleknek, és garantálja, hogy a devizahitelesek nem lesznek kiszolgáltatva a pénzintézeteknek" - írta a javaslat indoklásában a fideszes képviselő.

A mondat első fele a lényeg: úgy tűnik, mégsem lehet csak úgy a bankok háta mögött újra plusz terheket lőcsölni rájuk, ahogy korábbi módosítói alapján Rogán akarta - meg kell velük beszélni a dolgot. Ezt a cikit ellensúlyozandó a második fele a mondatnak azt állítja, hogy a korábbi javaslat a bankoknak volt jó, de most kiegyensúlyozták. Mi is volt a probléma azzal, hogy az ingatlan értéke számítson, ne pedig a hitel nagysága?

A módosító javaslatok indoklása szerint az árfolyamgát kritériumaként meghatározott lakásérték a bankokat egyoldalú előnyhöz juttatja, a hitelfelvevőt viszont hátrányos helyzetbe hozza, mivel a hitelszerződésben a lakás értéke nem szerepel, így a devizahiteles nem minden esetben rendelkezik ezzel az információval. Így a devizakölcsönnel rendelkező csak a bank információja alapján tudja eldönteni, élhet-e az árfolyamrögzítés lehetőségével.

Érdekes, mi úgy tudtuk, hogy a bank mindig értékbecslés alapján dönt a hitelezésről, tehát lapul ott papír arról, hogy mennyit is ért az ingatlan a hitelről szóló döntéskor.

Mindenesetre hamarosan kiderül, ráfáznak-e azok, akik 15 milliónál több hitelt vettek fel, vagy a 30 milliósok is élhetnek az árfolyamrögzítéssel.