Csak találgatni lehet, hogy mi lehet abban  a tízpontos javaslatcsomagban, amelyet ma prezentált Simor András a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Az MNB egyelőre nem szeretne részleteket elárulni – közölte a jegybank sajtóosztálya az ecoline.hu-val.

Többet talán akkor tudhatunk meg a jegybank álláspontja szerint a pénzügyi stabilitást hosszú távon biztosítani hivatott, és  a hitelesek terheit fokozatosan, érdemben csökkentenni célzó pontokról, ha a nemzetgazdasági tárca érdemben reagál azokra. Addig is találgatni lehet, hogy mi kerülhetett be a tíz pontba, amihez jó kiindulópontot jelenthetnek a jegybank által több mint egy éve, még tavaly augusztusban megfogalmazott javaslatok a banki ügyfelek védelmére és a lakossági hitelek átláthatóságának erősítésére.

Az MNB ebben a devizahitelek törlesztési árfolyamával kapcsolatos probléma kapcsán olyan jogszabály megalkotását javasolta, amely kizárja a törlesztésnél alkalmazott árfolyamrés ügyfelek számára hátrányos szélesítését; korlátozza a marzs lehetséges mértékét, és lehetővé teszi a hitelek devizában történő törlesztést is.

A jegybank a bankok erőfölénnyel való visszaélésének problémáját elsősorban a hiteltermékek árazásában látja régóta, és ezen a ponton javasolt beavatkozást olyan – a fennálló hitelállományra is alkalmazandó - szabályozással, amely a fogyasztók számára kétféle hiteltermék felkínálását teszi lehetővé: nem növelhető felárral referenciakamathoz kötött, vagy hosszabb (években mérhető) kamatperiódusra rögzített kamatozású terméket.

Az MNB szerint bizonyos korábbi kormányzati ötletek, többek között a késedelmi kamat elengedése, a hitelfutamidő egyoldalú meghosszabbítása, vagy a banki követelésnek a fedezetül szolgáló ingatlan értékének 100 százalékában történő maximalizálása, kiszámíthatatlan üzleti környezetet teremtenének és nagyban rontanák az adósok hitel-visszafizetési hajlandóságát, illetve emiatt arra késztethetik a bankokat, hogy egyre kevésbé hitelezzenek, így ilyen jellegű javaslatok bizonyára nem szerepelnek az MNB 10 pontjában.