Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Fazekas István
Az osztrák jegybankelnök szerint komoly problémákat okozhat Európa szerte, hogy a bankoknak rövid idő alatt jelentős kiigazításokat kell tenniük mérlegük javítása érdekében. Az Európai Bankhatóság kockázati tartalékaik növelésére kötelezte a pénzintézeteket. A Tier-1-es tőkemutatókat a jelenlegi 6 százalékos minimumról 9 százalékra kell feltornászniuk a hitelintézeteknek, erre mindössze fél évük van.
Ewald Nowotny ÖNB-vezér szerint nem kizárható a hitelpiac teljes összeomlása sem, a bankok olyan erős nyomás alatt állnak. A hitelezési hajlandóság csökkenésének hatásai már az európai állampapírpiacokon is egyértelműen érezhetők.
Az osztrák jegybankelnök szerint országa bankjainak sikerül majd elég gyorsan összegyűjteniük a követelmények eléréséhez szükséges összesen 3,9 milliárd eurót. Ezt elsősorban betétállományuk növelésével, nem pedig hitelezésük visszafogásával érhetik majd el, ha az EBA legújabb korlátozásai érvénybe lépnek.
Andrea Enria, az EBA vezére a Spiegelnek adott, hétfőn megjelenő interjúban ugyanis jelezte, hogy a Bankhatóság a hitelkihelyezés korlátozásából származó extra tőkét nem számítja be a céltartalékba, ugyanis meg akarja akadályozni, hogy a bankok a hitelezésük visszafogásával tegyenek eleget a magasabb követelményeknek, hiszen ezzel csak mélyítik a reálgazdaság válságát.
A hitelintézetekre nehéz feladat vár: lassuló gazdasági környezetben kell betétállományukat növelniük, miközben hitelezésüket is fenn kell tartaniuk. A betétgyarapodás csak a betétkamatok emelésével érhető el, a nyereségesség fenntartásához azonban a hitelkamatoknak is igazodniuk kell a trendhez.
Az EBA persze hagyott egy kiskaput is: a bankok túladhatnak hitelportfólióikon, akár hedge fundoknak is, hogy tartalékaikat növeljék. Ez a kelet-közép-európai térségben leányvállalatokat fenntartó bankok számára is lehetőségek kínálna arra, hogy ahogy a Financial Times beyondbrics blogja felvetette, a kevésbé nyereséges országból a nyereségesebb országokba csoportosítsák át tevékenységüket.
A KPMG szakértője szerint a magyar bankrendszer többé nem tartozik egy kalap alá a teljesen egészségesnek tartott északi országokéval. A lengyel, cseh, és szlovák bankrendszer, de még a bolgár bankszektor is nagyobb nyereséggel kecsegtet, mint a magyar. Épp ezért Simonyi Tamás szerint nem elképzelhetetlen, hogy az Erstét más bankok követik a nagyarányú leépítésekben és átcsoportosításokban, amely hosszabb távon akár a hitelportfóliók értékesítésével is járhat.
