Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Fazekas István
Az osztrák jegybankelnök szerint komoly problémákat okozhat Európa szerte, hogy a bankoknak rövid idő alatt jelentős kiigazításokat kell tenniük mérlegük javítása érdekében. Az Európai Bankhatóság kockázati tartalékaik növelésére kötelezte a pénzintézeteket. A Tier-1-es tőkemutatókat a jelenlegi 6 százalékos minimumról 9 százalékra kell feltornászniuk a hitelintézeteknek, erre mindössze fél évük van.
Ewald Nowotny ÖNB-vezér szerint nem kizárható a hitelpiac teljes összeomlása sem, a bankok olyan erős nyomás alatt állnak. A hitelezési hajlandóság csökkenésének hatásai már az európai állampapírpiacokon is egyértelműen érezhetők.
Az osztrák jegybankelnök szerint országa bankjainak sikerül majd elég gyorsan összegyűjteniük a követelmények eléréséhez szükséges összesen 3,9 milliárd eurót. Ezt elsősorban betétállományuk növelésével, nem pedig hitelezésük visszafogásával érhetik majd el, ha az EBA legújabb korlátozásai érvénybe lépnek.
Andrea Enria, az EBA vezére a Spiegelnek adott, hétfőn megjelenő interjúban ugyanis jelezte, hogy a Bankhatóság a hitelkihelyezés korlátozásából származó extra tőkét nem számítja be a céltartalékba, ugyanis meg akarja akadályozni, hogy a bankok a hitelezésük visszafogásával tegyenek eleget a magasabb követelményeknek, hiszen ezzel csak mélyítik a reálgazdaság válságát.
A hitelintézetekre nehéz feladat vár: lassuló gazdasági környezetben kell betétállományukat növelniük, miközben hitelezésüket is fenn kell tartaniuk. A betétgyarapodás csak a betétkamatok emelésével érhető el, a nyereségesség fenntartásához azonban a hitelkamatoknak is igazodniuk kell a trendhez.
Az EBA persze hagyott egy kiskaput is: a bankok túladhatnak hitelportfólióikon, akár hedge fundoknak is, hogy tartalékaikat növeljék. Ez a kelet-közép-európai térségben leányvállalatokat fenntartó bankok számára is lehetőségek kínálna arra, hogy ahogy a Financial Times beyondbrics blogja felvetette, a kevésbé nyereséges országból a nyereségesebb országokba csoportosítsák át tevékenységüket.
A KPMG szakértője szerint a magyar bankrendszer többé nem tartozik egy kalap alá a teljesen egészségesnek tartott északi országokéval. A lengyel, cseh, és szlovák bankrendszer, de még a bolgár bankszektor is nagyobb nyereséggel kecsegtet, mint a magyar. Épp ezért Simonyi Tamás szerint nem elképzelhetetlen, hogy az Erstét más bankok követik a nagyarányú leépítésekben és átcsoportosításokban, amely hosszabb távon akár a hitelportfóliók értékesítésével is járhat.
