A nehéz helyzetbe került ember hajlamos mást okolni a szerencsétlensége miatt. Bár tagadhatatlan, hogy olykor előre nem látható események sodornak a tönk szélére becsületes dolgozókat, a legtöbben inkább csak hibás pénzügyi döntéseik következményeitől szenvednek. Az elmúlt évtizedekben kidolgozott és piacra dobott komplex pénzügyi termékekben rejlő valós kockázatokat olykor már az azzal foglalkozó szakemberek sem képesek tökéletesen felmérni. A társadalom jelentős hányadának pénzügyi ismeretei pedig végképp eltávolodtak a pénzügyi konstrukciók biztonságos kezeléséhez szükséges szinttől. Ez azonban nem tartja vissza legtöbbjüket (legtöbbünket) attól, hogy a remélt magasabb hozam elérése – vagy éppen kedvezőbb hitelkonstrukció – érdekében éljenek velük, a valós kockázatok tudatának hiányában is.
Grúziával versenyben
Az OECD legfrissebb tanulmányában 30 országot vizsgált – köztük Magyarországot – hogy milyenek az emberek pénzügyi ismeretei. A résztvevők átlagosan 13,2 pontot értek el a 21-ből. Hazánk 12,4-es pontszámával átlagon alul teljesített, Grúziával holtversenyben a 22. helyen végzett. A magyar válaszadók többsége úgy vélte, átlagos pénzügyi tudással bír, gyakorlatilag alig volt olyan, aki saját meglátása szerint igazán értene a pénzügyekhez. Az is kiderült, hogy Magyarországon a háztartások mindössze 25 százaléka rendelkezik részletes költségvetéssel, ami arra enged következtetni, hogy a többség nem tudja hatékonyan beosztani a rendelkezésre álló jövedelmét.
Egy tavalyi felmérés még ennél is tovább megy. Attól még, hogy valaki figyel az árakra, igyekszik olcsóbb termékeket megvenni, és általában takarékoskodik, még nem jelenti azt, hogy ellen tud állni a pénznyelő ajánlatok csábításának vagy hogy tudatosan kezeli a pénzét. A pénzügyekben megeshet, hogy jobban teljesítenek azok, akik kevésbé érzékenyek az árakra és a pénzüket kevésbé tudják jól beosztani. Legalábbis ez az egyik legmeglepőbb megállapítása a Pénziránytű Alapítvány kutatásának, amely a magyarok pénzügyi attitűdjeit és szokásait mérte fel, és megpróbálta őket pénzügyi személyiségtípusokba besorolni.
A pénz arra való, hogy elköltsük?
A GfK is végzett 2015-ben egy 1000 fős reprezentatív kutatást, melyben a felnőtt lakosság pénzügyi tájékozottságát és pénzügyi kultúráját mérték fel. A 18-79 éves lakosság 47 százaléka gondolja, hogy vannak pénzügyi céljai – ami elég alacsony arány, ha csak az állami nyugdíjellátás mértékének jövőbeli várható csökkenésére gondolunk. A válaszadók nagy része bizonytalan vagy egyáltalán nem rendelkezik tervvel arra, hogyan tartsa fönn életszínvonalát nyugdíjas éveire, sőt a döntő többség az állami ellátásra kíván támaszkodni. Azok körében, akik rendelkeznek hosszabb távú pénzügyi tervekkel, a lakásvásárlás és a gyermekek támogatása számít legnépszerűbbnek. Figyelemre méltó megállapítás az is, hogy a válaszadók mindössze negyede készít költségvetést, ami ráadásul romló tendenciát jelez: a 2010-es hasonló felmérésben még a megkérdezettek 32 százaléka vezetett háztartásában havi mérleget.
A 2010-es és az idei felmérés eredményeinek összevetése nem sok bizakodásra ad okot. Kijelenthető, hogy az elmúlt évek során a lakosság pénzügyeit tekintve kevésbé megfontolt és előrelátó lett. Jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik határozottan egyetértettek azzal az állítással, hogy „mielőtt valamit vásárolnék, alaposan megfontolom, hogy telik-e rá”, vagy azzal: „hosszú távú célokat határozok meg és törekszem elérni őket”. Kevesebben utasították el azt az állítást, hogy „inkább a mának élek, holnap majd csak lesz valahogy”. Azok aránya pedig növekedett, akik egyetértettek azzal, hogy „a pénz arra való, hogy elköltsük”.
Legtöbben a „szolgáltató fiókjából származó tájékoztató anyagból” merítettek (34%) megtakarítási döntéseik meghozatala előtt, ezt követték a barátok és ismerősök ajánlásai (27%), majd az interneten található termék-összehasonlító információk (21%).
Van remény
A lakossági megtakarítások növekedni csak ösztönzők hatására fognak – az, hogy ezt a magánszféra vagy a közszféra indukálja, teljesen mindegy. Egy biztos, a pénzügyek tanulását nem lehet elég korán kezdeni – ezzel a megállapítással valamennyi pénzintézet és a kormányzat is egyetért. A pénzügyi alapismeretek már részét képezik a tantervnek, a 7-10. osztályig a pénzügyi és gazdasági kultúra, és a Vállalkozzunk!, 9-10.-ben a munkapiac, 11-12. osztályban pedig az etikus vállalkozói ismeretek, valamint a közgazdasági és pénzügyi alapismeretek órán tájékozódhatnak a diákok. Ugyanakkor az akadémikus tudás már nem elég, a tanárok módszereit is folyamatosan fejleszteni kellene.
Emellett idén másodjára rendezték meg a pénzügyi tudatosságról szóló tematikus hetet. A Magyar Bankszövetség és a Pénziránytű Alapítvány szervezésében, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szakmai támogatásával megvalósult pénzügyi témahéten több mint 102 ezer diák ismerkedhetett meg az őket is érintő hétköznapi pénzügyi témákkal. Tavaly a családi költségvetés, idén a megtakarítások és pénzügyi tervezés alapkérdései alkották az ismeretanyag gerincét. A programhoz a pénzügyi szektorból 250 önkéntes banki szakember csatlakozott, akik az óravezető tanárokat segítették. Az életkori sajátosságoknak megfelelően kialakított tanórai anyagok négy korosztálynak készültek: a 3-4. osztályosok mellett a felsősök anyaga differenciáltan, 5-6. és 7-8. osztályos diákoknak külön került kialakításra, illetve a középiskolás korosztály is a saját igényeire szabott képzésben részesült.
Az oktatás fontosságát egyértelműen mutatja, hogy korábban említett Pénziránytű Alapítvány kutatása szerint ugyan csak a lakosság 47 százalékának voltak pénzügyi céljai, közülük viszont tízből kilencen tettek is valamit a célok eléréséért. Ráadásul a pénzügyekkel tudatosan foglalkozók között – jövedelmi helyzettől függetlenül – jóval magasabb volt a megtakarítással bírók aránya. Márpedig, ahhoz hogy a hosszú távú öngondoskodás és tudatosság megvalósuljon, fiatal kortól el kell kezdeni a gyűjtögetést. Ez pedig tanulás nélkül nem megy.
