Szuripróba

afp

Nagyot nyerhet, de nagyot is veszíthet Oroszország, miután személyesen Vlagyimir Putyin államfő jelentette be, hogy az illetékes hatóságok bejegyezték a moszkvai Gamaleja Intézet által kifejlesztett koronavírus-vakcinát. Bár Oroszország újra első lett – a világ első űreszközére, a Szputnyikra emlékeztetve Szputnyik V-nek nevezték el az oltóanyagot –, a tesztelést még nem vitték végig, így nem lehet tudni, hogy az állítólag hatékony és biztonságos hatóanyagnak valóban nincsenek-e súlyos és kevésbé súlyos mellékhatásai.

Az oroszok ugyanis csak kétszintű ellenőrzést végeztek: alig több mint száz embernek adták be a vakcinát ellenőrzött körülmények között. Az állítólag kétéves immunitást adó Szputnyik V esetében pedig különösen fontos lenne a széles körű tesztelés, ami azonban orosz források szerint csak a vakcina engedélyezése után, augusztus 12-én kezdődött meg, és még hetekig, hónapokig tart majd.

Az úgynevezett vektorvakcinába ugyanis egy ártalmatlan, szaporodásra képtelenné tett vírus, valamint a súlyos tüdőgyulladást okozó SARS-CoV–2 vírus felületének egy része került be, s a szervezet úgy válik védetté a kórokozó ellen, hogy a vakcina hatására olyan antitesteket kezd termelni, amelyek legyőzik a behatoló koronavírusokat. Ha viszont nem tökéletes az oltás, az a szakértők szerint egyesekben elő­idézheti az angol rövidítéssel ADE néven emlegetett jelenséget, melynek lényege, hogy ha az oltás (vagy az első fertőzés) után a szervezet másodszor is szembekerül a vírusokkal, akkor a betegség nem elmarad, hanem az elsőnél is súlyosabb formában tör ki. A széles körű tesztelés azért is fontos lett volna, mert a vakcinát világszerte sok millió embernek szándékoznak beadni – bejelentése után nagyon hamar már mintegy másfél tucat ország rendelt belőle –, így a ritka mellékhatások is ezreket érinthetnek. ¬ NÉMETH ANDRÁS