A Német Szövetségi Köztársaság egészét rettegésben tartotta a szélsőbalos terrorszervezet, az RAF, amely 50 éve alakult, és 28 évig tartott, mire feladta a harcot.
Hanns Martin Schleyer fogságban és 1977-es elrablásának helyszíne. Nincs kímélet
DPA
Afelügyelő
Mintha Friedrich Dürrenmatt kisregénye, Az ígéret köszönne vissza: a nyomozó zseniálisan állítja fel a csapdát, és csak a véletlenen múlik, hogy nem fogja el a tettest. Hasonlóan járt Horst Herold, a nyugatnémet országos bűnügyi hivatal (BKA) főnöke. Az 1970-es évek végén, amikor a számítógépek gyermekcipőben jártak, ő találta ki a raszterkörözést, vagyis azt, hogy rengeteg adat összegyűjtésével és elemzésével készítsenek olyan rasztert (hálót, szitát), amelyen fennakad a keresett, de ismeretlen személy. A terrorista emberrablók esetében ez azt jelentette, hogy olyan lakást kell keresni Köln (a túszejtés helyszíne) közelében, amely névtelenséget adó soklakásos lakótömbben van, a menekülést segítő autópálya közelében, mélygarázzsal, és ahol a bérlők készpénzben fizetik a lakbért és a villanyszámlát. Az RAF túszát, Hanns Martin Schleyert 1977 őszén pont egy ilyen helyen tartották fogva, sőt egy helyi rendőr a szempontok alapján el is táviratozta az adatokat a nyomozócsoportnak, de véletlen hiba folytán ez pont kimaradt a számítógépbe táplált 70 ezer adat közül.
Filmbe illő jelenet lehetett az is, amikor Herold adatgyűjtő módszerének köszönhetően 1977 tavaszán kiderült, hogy az RAF környezetéből többen illegalitásba vonultak. „Ők lesznek a gyilkosaink” – mondta Herold Siegfried Buback főállamügyésznek. Bubackot pár nap múlva valóban meggyilkolták, a tettért azokat ítélték el később, akik 1977 elején gyanúba keveredtek. Herold és Buback szeretett volna idejében nagy nyomozást indítani utánuk, de nem tudták keresztülvinni szándékukat. Amit azonban Buback sírjánál Herold megígért („Mindegyiküket elkapom neked”), jórészt be is tartotta: hivatali ideje alatt mintegy 300 terrorista került rács mögé.
A nevezetes raszterkörözés csak egyszer hozott sikert. Amikor Frankfurt környékén kerestek terroristákat, előbb a készpénzes villanyszámlásokat gyűjtötték ki, majd azokat, akiknek a neve sehol máshol nem bukkant föl. Két álnév akadt fenn a rostán, így fogtak el egy körözött terroristát és mellesleg egy drogkereskedőt.
Herold nem pusztán kemény zsaru volt. Folyamatosan igyekezett megérteni, mi zajlik az RAF tagjainak fejében, mert meggyőződése volt, hogy csak akkor lehet felszámolni a terrorizmust, ha megértik az indítékait.
