Rabatortán

Simonka György Facebook-oldala

Akarva vagy akaratlanul, de a Polt Péter vezette ügyészség már többször kisegítette Simonka Györgyöt. A fideszes politikus szabadlábon van, noha őt és társait bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással, sikkasztással és okirat-hamisítással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. Márpedig az ilyen súlyú bűncselekmények vádlottjait jellemzően letartóztatják, mondván: fennáll a veszélye, hogy megszöknek vagy megpróbálják meghiúsítani a büntetőeljárást.

Simonka ráadásul kísérletet is tett ez utóbbira. A vádiratból kiderül: az ügyészek is tudtak arról, hogy a képviselő megpróbált nyomozókat lefizetni, tanúk és gyanúsítottak vallomását befolyásolni, bizonyítékokat eltüntetni, sőt még egy számára kedvező jogszabály-módosítással is próbálkozott. Ám Polt Péter ez ügyben is igen elnéző volt. A Hadházy Ákos független képviselő kérdésére adott ügyészi válaszból látszik: a fideszes politikus egy törvény és egy rendelet esetében is elérte, hogy párttársai támogatásával az ő számára is előnyös módosításokat szavazzanak meg. Mindkét változtatás azt a célt szolgálta, hogy a felvett mezőgazdasági támogatásokat szabálytalan felhasználása esetén se kelljen visszafizetni, vagy legfeljebb részben kelljen lemondani a pénzről. Polt azonban sietett hozzátenni, azt Simonka nem tudta elérni, hogy a büntetőeljárásában érintett két mezőgazdasági társulás megmeneküljön a felelősségre vonás alól. A Központi Nyomozó Főügyészség pedig arra jutott, hogy „a jogalkotásban részt vevők szerepe semmilyen büntetőjogi felelősséget nem vetett fel”. Így a jelek szerint az ügyészség is magáévá tette Simonka érvelését, mely szerint „a jogszabály-módosításokra a törvényeknek megfelelően, minden gazda érdekében került sor, tehát Simonka Györgyöt munkájában a közjó befolyásolta, nem pedig személyes érdekek”.

A Simonka-ügy furcsaságait az is gyarapítja, hogy a hatóságok nem siettek az államnak okozott kár – a vádirat szerint 1,4 milliárd forint – legalább egy részét visszaszerezni. A Transparency International által indított perben derült ki, hogy az állam ugyan több mint egymilliárd forint jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését rendelte el a Magyar Termés TÉSZ Kft.-vel szemben, ám a hitelezői nyilvántartásba „határidőn túli” besorolással került be ez a követelés. Azaz az állam kicsúszott a határidőből. A TI szerint ez azt jelenti, hogy ha volt is remény valamennyi pénz megtérülésére, ezzel a hibával az is szertefoszlott.

A vád alapján mindennek ellenére Simonka György tekinthető az ügyészség legnagyobb korrupciós fogásának az elmúlt években. Ha beigazolódnak a politikus ellen emelt vádak, aligha valószínű, hogy megússza letöltendő szabadságvesztés nélkül. Ha ugyanis egy ügy beindul, például valaki feldobja a társait, akkor még Polt Péter sem tudja leállítani az eljárást – a szellemet nem lehet visszadugni a palackba. Vagyis nem lehet kizárólag Simonka befolyásos mivoltának tulajdonítani, hogy a vádiratán dolgozó három ügyész is távozott az elmúlt hónapokban.

„Törvényileg és logikailag is elképzelhetetlen, hogy egy ügyész, akárcsak egy buldog, egyedül vigyen keresztül egy ügyet a vádemelésig a főnökei tudta nélkül” – kommentálta büntetőjogász forrásunk Simonka hencegését, mely szerint az ügyében született vádirat „nullás”, azt hasraütésszerűen olyan ügyészek csinálták, akiket azóta mind kirúgtak. Az azonban tény, hogy az a három ügyész, aki a Simonka-ügyet eddig vitte, már nem ügyész. A hivatalos tájékoztatás szerint ketten önként távoztak, egy vezető ügyésznőnek pedig Polt egy másik, fontosnak mondott beosztást ajánlott, amit azonban a jelölt nem volt hajlandó elfogadni, mert az addiginál jóval alacsonyabb szintre került volna, ezért kilépett.

Mindez azt sejteti, hogy ezúttal is egymásnak feszül az ügyészégi és a politikai érdek, ami gyakran okoz frusztrációt a vádhatóságnál. Így várhatóan nem egyhamar ér véget a fideszes képviselő október közepén kezdődő büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. Igaz, az eljárás már eddig sem volt túl rapid: a NAV feljelentése alapján még 2016-ban indult a nyomozás, a képviselő mentelmi jogát 2018 októberében függesztette fel az Országgyűlés. Tavaly augusztusban emeltek vádat, és idén október közepén kezdődik majd az érdemi tárgyalás, vagyis már így is eltelt négy év a gyanú megfogalmazása óta. Az ügyben eddig 70 ezer oldalnyi irat készült, és csak az ügyészség 35 tanú meghallgatását kezdeményezte. Így egy esetleges elmarasztaló ítélet még aligha árnyékolja be a 2022-es választásokat. ¬ Pálmai Erika