Kampókra tett emlékek
Manapság egyre több iskolában fogadják el, hogy elektronikus eszközökön, tableteken, laptopokon írják meg a házi feladatot a gyerekek, azonban egyre több kutatás erősíti meg azt, hogy az írás mikéntje hatással lehet a tanulási és emlékezési képességekre. A Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem szakemberei nem először próbálták bizonyítani ezt. Már három évvel ezelőtt is vizsgálódtak, és az idén megismételték kísérleteiket. Talán nem véletlen, hogy pont Norvégiában került sor ilyesfajta kutatásra: egy, az Európai Unió 19 országában végzett felmérés azt mutatta, hogy a norvég gyerekek és tizenévesek töltik a legtöbb időt az interneten. Állandó társuk az okostelefon, amit szorosan követ a PC és a tablet. Az idei vizsgálat során 12 fiatal felnőtt és ugyanennyi gyerek agyi aktivitását vizsgálták: EEG-t használtak az agyhullám-aktivitás nyomon követésére és rögzítésére, miközben alanyaik tollal írtak, illetve billentyűzeten gépeltek. A vizsgálat személyenként 45 percig tartott, és a szakemberek 500 adatot rögzítettek másodpercenként. Az eredmények egyértelmű eltérést mutattak a két írásmód között. Lényegesen aktívabbak voltak az agyhullámok, amikor a kísérleti alanyok kézzel írtak, sőt a diákok jobban is memorizálták a látottakat – ahogy a tanulmány vezető szerzője fogalmazott: több kampóra tudták felakasztani az emlékeiket. A kézzel írás különös hatással van az agyra: sok érzék aktiválódik, amikor a tollat a papírra nyomjuk. Látjuk a leírtakat, halljuk az íróeszköz sercegését. Ezek az érzéki tapasztalatok – állítják a kutatók – kapcsolatot teremtenek az agy különböző részei között, mintegy utat nyitva a tanulás és az emlékezés számára. Ezért is szorgalmazzák, hogy – bár a digitális tanulásnak számos hozadéka van – hazájukban nemzeti irányelveket vezessenek be annak biztosítására, hogy a gyerekeknek mindenképpen kelljen kézzel is írniuk.
