Egyszakmakeresiagyilkost

Erre a hírre várt lélegzet-visszafojtva a világ: hatásosnak tűnik a német BioNTech gyógyszergyártó által fejlesztett oltóanyag a koronavírus ellen, és az amerikai Pfizer a megállapodásuk szerint hamarosan gyártani kezdi az ampullákat. Egy független testület elemzése alapján a klinikai kísérletek harmadik fázisának tapasztalatai azt mutatják, hogy a beoltott önkéntesek 90 százaléka védettséget nyert a Covid–19-cel szemben. A két cég úgy látja, még novemberben lesz elegendő adatuk az amerikai szakhatóság rendkívüli forgalmazási engedélyének kiváltásához. Jens Spahn német egészségügyi miniszter szerint az idén már nem, valamikor a jövő év első három hónapjában viszont már hozzáférhető lehet a BNT162b2 elnevezésű hatóanyagra alapozott vakcina. A brit kormány ezzel szemben arra kéri a szigetország egészségügyi rendszerét, hogy decembertől álljon készen az oltások szétosztására.

Európa nem késlekedett: az unió 300 millió adag oltóanyagot vásárol, erről megállapodás született az Európai Bizottság és a gyártó közt (Spahn további 100 milliót szeretne biztosítani Németországnak). Hogy mikor juthatnak az immunizálószerhez Európa polgárai, az azért is kérdés, mert a cégek szerint az idén csak 50 millió adag legyártására lehet idejük és kapacitásuk, jövőre pedig további 1,3 milliárdot tudnak szállítani. Utóbbinak tehát az EU mintegy a negyedét vinné el. További nehézség, hogy fejenként két adagra van szükség, az oltást ugyanis egyszer – huszonnyolc nappal az első vakcina beadása után – ismételni kell, ezt követően nyújt védettséget legalább egy évig. Vagyis a most megrendelt 300 millió adag oltás 150 millió ember beoltására lesz elegendő a mintegy 500 milliós Európai Unióban. Mindezek alapján a kontinensen valószínűleg még 2021 nagyobb részében is gyakran láthatunk majd maszkot viselőket az utcán. Igaz, az EU más gyártóktól is venne oltóanyagot, amint azok elkészülnek.

Egy, a napokban tető alá hozott megállapodás szerint az unió által beszerzett vakcinákat igazságosan, azaz lakosságszám-arányosan osztják el a tagállamok között. Ebből az következik, hogy Magyarországnak elvileg 6 millió adag juthat az első 300 millió európai Pfizer–BioNTech-oltásból, ami 3 millió ember immunizálására elegendő. Az Európai Bizottság ajánlása szerint az egészségügyi dolgozókat, a krónikus betegségben szenvedőket és az idős polgárokat kell előrevenni a sorban. Az első, remények szerint jövő tavaszi oltási hullám már erre is szűkösen lesz elegendő, hiszen csak a nyugdíjasok körülbelül két és fél millióan vannak.

Az amerikai-európai áttörésre adott nyakatekert válaszul eközben az egyik, eddig ígéretesnek tűnő kínai szer klinikai tesztelését felfüggesztették Brazíliában. A helyi egészségügyi hatóság „súlyos mellékhatást” emleget, de nem részletezte, hogy konkrétan milyen esemény okozta a leállítást. A döntés meglepte a tesztelés lebonyolítóit, akik a Reutersnek elmondták, hogy valóban történt egy haláleset, de annak semmi köze nem volt az oltáshoz; semmi meglepő nincs abban, hogy ha tízezreket vonnak be egy kísérletbe, akkor annak időtartama alatt néhányan ilyen-olyan okokból meghalnak. ¬ FOKASZ ORESZTÉSZ

Még évekig tarthat, mire kiderül, hogy összesen hányan haltak meg Magyarországon a koronavírus-járvány következtében. Az áldozatok közé kell majd sorolni azokat is, akik a fertőzést ugyan megúszták, ám kezelhető vagy szinten tartható krónikus betegségekbe haltak bele az egészségügyi rendszer leterheltsége miatt. Az onkológiákon már most tapasztalják a helyzet súlyosságát. Hamarosan majd a várótermekben is láthatóvá válik, hogy a tavaszi első hullám idején leállították a szűréseket. „Ha most nem fedezik fel a pici rákot, amit még sikeresen lehet gyógyítani, az 2 év múlva már megállíthatatlan lesz. Ha megszűnik is a járvány, ennek rendkívül súlyos és elhúzódó hatása lesz” – érvel egyikük, akinek praxisában minden daganatos beteg megkapta a szükséges kezelést, ez azonban elmondása szerint nem az egészségügyi rendszernek, hanem a mobiltelefonjának és a jó kapcsolatrendszerének volt köszönhető.

Hasonlóan súlyos helyzetre lehet számítani a krónikus betegek ellátásában is. Külföldi szakirodalmi adatok már vannak arról, hogy a gondozás nélkül maradt krónikus betegek jóval kitettebbek a járványnak, még ha a fertőzést el is kerülik. A cukorbetegség, a krónikus obstruktív tüdőbetegség és a magas vérnyomás esetében ugyanis romlott az ellátáshoz való hozzáférés. Az egészségügyi szolgáltatásokban, a diagnosztika és a terápia terén az esetek 69 százalékában, az onkológiai betegeknél 55 százalékban voltak fennakadások – ezeknek pedig idővel következményük lesz. Nemzetközi tanulmányok szólnak arról is, hogy a koronavírusból felépült páciensek akár hetekkel, hónapokkal később is mutathatják szívkárosodás jeleit. Szauder Ipoly kardiológus szerint ez úgy lehetséges, hogy a betegség korai stádiumában elmaradnak olyan kardiológiai vizsgálatok, amelyek ezeket időben kimutatnák.