Miniszterből püspök
Kétharmados többséggel Balog Zoltánt választotta püspökévé a Dunamelléki Református Egyházkerület. Ezzel először került egy volt miniszter ilyen magas egyházi pozícióba Magyarországon. Balog – akinek ellenfele Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem korábbi rektora volt – a Parókia portálnak azt mondta, már jelöltté válása is „jólesett, mert akár az ellenkezőjét is el tudtam volna képzelni, hiszen a világi médiában rágalmazó támadások értek”. Ezzel arra utalt, hogy a HVG már egy éve megírta: azért változtattak a zsinati szabályokon, hogy a lelkészi hivatását a politikai pályája idejére felfüggesztő Balogból püspök lehessen. A korábbi előírás ugyanis legalább 10 éves folyamatos egyházi szolgálatot követelt meg. (E megszorítás eltörlését később azzal magyarázták, hogy a gyes miatt időlegesen kieső lelkésznőknek is esélyt kellett adni.) Balog 2006-tól 12 évig szüneteltette lelkészi szolgálatát, előbb fideszes országgyűlési képviselő, majd 2010-től az igazságügyi tárca társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára lett, és 2012–2018 között állt az Emberi Erőforrások Minisztériuma élén. 2003-tól a Fidesz Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványának főigazgatója, majd a kuratóriumi elnöke volt. Miniszterként asszisztált a kormány szociális megszorításaihoz, gyűlöletpropagandájához, csak egy németországi interjúban merte halkan bírálni a menekülteket egységes masszaként kezelő, megbélyegző politikai kommunikációt. Az ő javaslatára döntött a kormány a vidéki lelkipásztorok jövedelemkiegészítéséről, és a kezdeményezésére lett munkaszüneti nap nagypéntek.
