Magyartájmagyaresettel

Vörös Szilárd

November 24-én átlépte a négyezret a koronavírus magyarországi áldozatainak száma. Szakemberek most azt figyelik, jelent-e az összes halálozás szempontjából rendkívüli helyzetet a járvány második hulláma.

Az egyik legmegbízhatóbb forrás, az EuroMOMO európai halálozásfigyelő hálózat táblázatai szerint – amelyeket a programban résztvevő tagállamok hivatalos forrásaiból frissítenek – bár a járvány következtében Magyarországon naponta körülbelül száz ember hal meg, mégsem emelkedik a teljes népességre számolt halálozás mutatója a várható szint fölé. Ez utóbbi a sokéves átlagból kiszámított érték, az e fölötti úgynevezett többlethalálozás mutatná meg a járvány súlyosságát. (Ez a mutató minden hatást figyelembe vesz: a járvány közvetlen és közvetett hatását, legyenek azok negatívak vagy – például a kevesebb közlekedési baleset miatt – akár pozitívak.) Tavasszal az átlagosnál jóval kevesebb ember halt meg, az őszi adatok viszont kiugróan magasabbak. A magyar görbe mégsem mozdult meg, ezért megkérdeztük a nemzetközi szervezetet, nem tamáskodnak-e némileg az adatok hitelességét illetően, választ azonban nem kaptunk.

Az öröm ugyanis korainak tűnik: a KSH halálozási adatai rácáfolnak az optimizmusra. A statisztikai hivatal a hivatalos halotti anyakönyvekből gyűjti akkurátusan az adatokat. Ez négy-öt hetes késésben van, cserében viszont megbízható. A legutóbbi publikált szám a 43. hétről, az október 19. és 25. közti időszakról érhető el, amikor még napi harminc-negyven fő között mozgott a járványban elhunytak száma. Mégis, azon a héten 402 emberrel több halt meg, mint az elmúlt öt év átlaga (ami 2413 fő), noha a hivatalos jelentés szerint magának a járványnak csak 283 áldozata volt. Ráadásul a korábbi, nagyobb népességszámot és a halálozások hosszabb távú trendjeit is figyelembe véve 20 százalék, azaz mintegy 550 fő körüli, statisztikailag szignifikáns többletről beszélhetünk a 43. hét számainak összevetése alapján – mondja Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense, akinek a honlapján szintén láthatók a többlethalálozásra vonatkozó elemzések. A 43. hetet megelőző hét hétben csak egyetlen olyan hét volt, amikor nem haladta meg az elmúlt öt év átlagát a heti halálozási szám. (A 42. héten például 234-el haltak meg többen, mint az átlag, közülük 188-an jelentek meg a covid-statisztikában.)

Átlagban hetente 150-nel haltak meg többen, mint az elmúlt években, ennél is aggasztóbb, hogy minden héten negyven embert veszítettünk el a koronavírusban hivatalosan elhunytak számán felül. Ezek a számok az elmúlt hetek napi száz körüli vagy azt meghaladó covidos halálozási számai esetében drámaira növekedhetnek majd, hiszen ezek szerint a koronavírus áldozatain felül is jelentős többlethalálozással kell számolni. Nem állítható, hogy ők is covidban haltak ugyan meg, csak kimaradtak a statisztikából. Egy részük esetében ez sem kizárt, például mert a túlterhelt kórházak esetleg később küldik el az adatokat, vagy mert van olyan koronavírusos, aki nem kórházban hal meg. Az is elképzelhető ugyanakkor, hogy ezek az emberek az elmaradó orvosi kezelések miatt haltak meg. Kovács Katalin, a Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint az sem kizárt, hogy a tavasszal a zárlatnak köszönhetően csökkent a halálozás és ez ellensúlyozódik most.

A mostani növekmény azért is aggasztó, mert szakértők szerint a „normál” halálozás még csökkenhetett is: a zárlatnak köszönhetően valószínűleg kevesebb volt a közúti baleset, továbbá a higiéniás és távolságtartási szabályok más légúti kórokozók ellen is védenek. Ez is lehet az oka annak, hogy október közepéig az idei év halálozása viszonylag alacsony számokat mutat az elmúlt évekkel összehasonlítva. Ez a trend azonban már szeptember közepéről megváltozott, mutatnak rá a megkérdezett szakértők. Egy hónappal később pedig meredeken felfelé kezdett ívelni a haláleseteket mutató grafikon.