Jelképekközt

Magyarországon is egyre többen vannak a vegetáriánusok, illetve a vegánok. Az utóbbiak annyiban különböznek a húsfogyasztást elutasító vegetáriánusoktól, hogy más állati eredetű ételt, vagyis például tojást és tejterméket sem fogyasztanak. Ez pedig azt jelenti, hogy mind több karácsonyi menübe kerülnek be a hús és zsír nélküli fogások. A vegetáriánus/vegán étrend szerint étkezőknél két „iskola” létezik: az egyik növényi alapú termékekkel – például tofuval – pótolja a húst, míg a másik irányzat szakít a hagyományokkal, és új ételeket alkot meg.

Népszerű például a diósült, amelyről – legalábbis a recept közreadói szerint – még az elvetemült mindenevők sem hiszik el, hogy nem tartalmaz húst. Az ismert és népszerű brit szakács, Jamie Oliver vörös áfonyás pisztácia-mandula sültet javasol a karácsonyi asztalra. A húshelyettesítők egyebek mellett a csípős pirított tofu­steaket ajánlják karácsonyra, de akadnak, akik marinált tempehet szánnak karácsonyi fő fogásnak. A tempeh szójaalapú étel, amelyet nemes penésszel fermentálnak, ezt követően egyben maradnak a babszemek, így a tofunál magasabb az elemi rost- és vitamintartalma.

Akik pedig a hagyományokra helyezik a hangsúlyt, azok készíthetnek vegán töltött káposztát is, ahol a húst tofuval vagy gabonakolbásszal helyettesíthetik. Bármennyire meglepő, kocsonya is készülhet vegán módra, ahol a zselés jelleget agaragar felhasználásával oldják meg. Ez tengeri vörösmoszatból nyert keverék, amelyet a vegán konyhán (van, akik lekvárfőzéskor is) általános sűrítő- és gélképző anyagként használják.

A desszerteknél a vegánoknak arra kell figyelniük, hogy az állati eredetű alapanyagokat – például a zsírt, a vajat, a tojást – növényi alapúval helyettesítsék. Ha vegán vendéget várunk karácsonyi ebédre vagy vacsorára, érdemes a süteménykészítést még a jeles nap előtt tesztelni, biztos ugyanis, hogy a más alapanyagokból készült tészta egészen másképp fog viselkedni, mint a hagyományos változat.