Az alapoktól a választásig
Elfogadta a parlament kormánypárti többsége a gránitba vésett alaptörvény kilencedik módosítását. A szöveg ezentúl kimondja, hogy „az anya nő, az apa férfi”, s védik a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. Megszavazták, hogy a nevelés Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuljon. Rögzítették, hogy a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése. Azzal pedig, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról a jövőben csak kétharmados törvénnyel lehet dönteni, bebetonozták azt a sok száz milliárd forintnyi vagyont a fideszes káderekkel feltöltött alapítványokba, amelyet a kormány adott át nekik, például kastélyok és Mol-részvények formájában. Megszavazták a kormánypártok a választási törvény módosítását is, így 27 helyett már 71 egyéni jelöltre lesz szükség (legalább 14 megyében és a fővárosban) az országos pártlistához. Bár a törvényalkotási bizottság elfogadta az ellenzéki Szabó Tímea módosítását a Pest megyei választókerületek átalakításáról, erről a Fidesz kérésére külön szavaztak a képviselők, és a javaslat nem kapta meg a többséget. Holott törvény írja elő, hogy azoknak a választókerületeknek a határait, amelyekben a szavazásra jogosultak száma több mint 20 százalékkal eltér az átlagtól, újra kell rajzolni.
