Nehéz újrakezdés, őrületes államadóssággal

Számottevő különbségek mutatkoznak a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium 2021-es gazdasági prognózisa között. A tavalyi, indokolhatatlan optimizmusukkal kudarcot vallott jegybanki elemzők az idei gazdasági növekedést a 3,5–6 százalékos sávban valószínűsítik, amit Matolcsy György elnök a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azzal a kommentárral erősített meg: „Minden esélyünk megvan, hogy Magyarország az elmúlt száz év egyik leggyorsabb válság utáni gazdasági növekedését érje el.” Ám egy ennek megfelelő starthoz a háztartások fogyasztásának érzékelhető mértékben bővülnie, a beruházásoknak pedig a tavalyi, tíz százalékot meghaladó zsugorodás után, lendületesen élénkülniük kellene, amit az MNB valószínűsít is. Ezzel szemben a pénzügyi tárca a fogyasztás bővülése mellett a beruházások további mérséklődését vetíti előre. Ez jóval pesszimistább prognózis, mint ami a kutatói véleményekből kicseng, hiszen az utóbbiak az invesztíciók legalább 4 százalékos növekedésére tippelnek. Az inflációt illetően viszont a pénzügyi tárca a bizakodóbb. Éves szinten csupán 3 százalékos átlagos drágulást feltételez – az idei év is ennek megfelelő nyugdíjkorrekcióval indul. Ezt januárban egyheti nyugdíjjal fejelik meg. Mindeközben az árstabilitás felett őrködő MNB 3,5-3,6 százalékos éves inflációt jövendöl – mégpedig úgy, hogy a második negyedévben az áremelkedés átmenetileg 4 százalékosra gyorsul. Eltér e két intézmény véleménye az átlagbérek alakulásáról is. A Pénzügyminisztérium úgy véli, a bruttó és a nettó bérek a megelőző évek két számjegyű száguldása után csak 4,7 százalékkal nőnek, így az egy keresőre jutó bér csupán 1,7 százalékkal érhet többet, mint tavaly. Ha pedig az árszint az általa tervezettnél jobban emelkedik, akkor még ennyivel sem. Ezzel szemben az MNB az átlagkereset 6,6–7,3 százalékos ugrására számít, amiből a keresetek vásárlóerejének 3 százalék körüli vagy azt meghaladó növekedése következnék. A Pénzügyminisztérium elemzése szerint az államháztartás konkrét kiadásokat és bevételeket összegző pénzforgalmi mérlege eddig soha nem látott, őrületes mértékű, 5497,4 milliárd forintos hiányt mutatott tavaly, ez a várható GDP csaknem 12 százaléka. Így a hazai össztermékhez viszonyított államadósság a 2019. év végén mért 65,4 százalékról egy év alatt 81,2 százalékra ugrott, ami új rekordnak számít. Az uniós hiánymutató ettől annyiban különbözik, hogy az EU-programokhoz a magyar állam által megelőlegezett, Brüsszelből még nem folyósított támogatást költségvetési bevételként el lehet számolni; így az uniós szabályok szerinti deficit tavaly 3979,1 milliárd forint volt, a hazai össztermék 8,6 százaléka. Ez jövőre csupán 6,4 százalékra mérséklődne, így az államadósság 2021 végén is meghaladná a GDP 80 százalékát. Ez mind a jegybanki, mind a kutatói prognózisoknál rosszabb mutató.