Uniós pénzek: 12 milliárd euróval vastagabb magyar „országboríték”
Mai árakon több mint kétezermilliárd euró: ezt a tetemes összeget szánja a 2021-ben kezdődő hétéves pénzügyi ciklusban az Európai Unió egyebek mellett modernizációra, a gazdaság versenyképességének javítására, az agrárium támogatására, klímavédelemre, szociális biztonságra, a tagállamok ellenálló képességének javítására, a járvány utáni újjáépítésre. Ez az a keret, amelynek kiosztása jogállamisághoz kötött feltételei miatt Orbán Viktor korábban vétóval fenyegetőzött. A hagyományos többéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework, MFF) a hivatalos, 2018-as árakon számolva 1074 milliárd euróra rúg, ezt egészíti ki a járvány elleni védekezést és az újjáépítést, vagyis a következő korosztályok életkörülményeit javítani hivatott NextGenerationEU. Utóbbi teljesen új eszköz, forrásaként az Európai Bizottság 750 milliárd euró értékben hosszú lejáratú hitelt vesz fel, amelyet 2028 és 2058 között kell visszafizetnie. Ebből a tagállamok 390 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatások formájában kapnak meg, a fennmaradó 360 milliárdot a Bizottság továbbhitelezi. Bár ez növeli a hitelt felhasználó államok devizaadósságát, de jóval olcsóbb, mint ha maguk próbálkoznának a nemzetközi pénzpiacon. Az EU történetének legnagyobb ösztönzőcsomagja összességében, folyó áron számítva, már 2032 milliárd euróra rúg.