Vanpárjuk

A populizmus a demokráciához igazított fasizmus, a demokrácia tekintélyelvű értelmezése – ezeket a súlyos megállapításokat teszi az argentin történész első, magyarul a 21. Század Kiadó gondozásában megjelent kötetében, a Fasiszta hazugságokban. A Buenos Aires-i Egyetemen végzett, a tekintélyes Cornell Egyetemen doktori címet szerzett Federico Finchelstein kifejti, hogy működik a demokratikus színház választásokkal, parlamenttel és egyébbel, de valójában ugyanarról van szó: Donald Trumptól kezdve a brazil Jair Bolsonarón, a Fülöp-szigeteki elnök Rodrigo Dutertén vagy az olasz Matteo Salvinin át Orbán Viktorig nemcsak hazudnak, de talán el is hiszik a saját hazugságaikat. A tömegek nagy része is tisztában van mindezzel, valamiért mégis rengetegen hisznek nekik. A jelenleg a New York-i New School for Social Research történelem tanszékét vezető, 46 éves Finchelstein Argentína modern kori történelme, a transzatlanti fasizmus és a populizmus szakértője, aki eddig hét könyvet írt a témában, rendszeresen publikál a The New York Timesban és a The Guardianben. A Nagy Gergely által fordított legújabb kötetében higgadtan járja körül neves filozófusok gondolatait, felidézve a német, az olasz, a francia, a spanyol és a japán fasiszták világlátását, történelemszemléletét, alternatív valóságát, amelyben csakis a maguk igazságát fogadták el. A zárófejezetben pedig a ma hatalmon lévő jobboldali populisták politikáját veszi végig. Meglátása szerint „mindegyikük diszkriminatív, erőszakos politikát folytat”, és előszeretettel „írja újra a történelmet”, de Finchelstein elismeri, hogy „még nem szakítottak végleg a demokráciával”. Olvasatában ennek egyik lényeges eleme, hogy a „politikai ellenfeleik ellen intézett támadásaikban nem mennek túl a szavakon”.