A járvány jegyében – és ürügyén

A magyar állam tavaly 5549 milliárd forinttal költött többet a bevételeinél, az államadósság pedig ennél is nagyobb mértékben, 7077 milliárd forinttal duzzadt fel 2020-ban – derül ki a Pénzügyminisztérium most közzétett előzetes adataiból. A hiány a becsült hazai össztermék csaknem 12 százaléka, az államadósság pedig nagyjából 15 százalékponttal ugrott meg, így a tavalyi év végén meghaladta a GDP 81 százalékát. Ez soha nem látott csúcs. Bár kormányzati körökben a szintén több évtizede példátlan mértékű deficit egyik indokaként előszeretettel hivatkoznak a járvány miatti bevételkiesésre, ez legfeljebb féligazság, hiszen a költségvetésbe az előirányzatnál 6,7 százalékkal nagyobb összeg folyt be, a kiadások viszont 30 százalékkal is meghaladták azt. Feltűnő hiány- és adósságnövelő tétel, hogy a központi költségvetés a tervezett 461,5 milliárd helyett 1304,6 milliárd forintot fordított az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra – ennek döntő többségét a gazdasági társaságokra –, amire a pénzügyi tárca jelentése nem ad magyarázatot. A járványhoz köthető közvetlen kiadások közé sorolható a gyógyászati eszközök beszerzésének 661 milliárdja, amiből 538 milliárdot a külképviseletek rovatban számolt el a kormányzat. Ilyen tételnek tekinthető továbbá az egészségügyi dolgozók béremelésének 101,3 milliárdja, illetve a tavalyi és az idei kórházi adósságok kiegyenlítésére költött összesen 91 milliárd forint. A kiadások nagy része viszont legfeljebb áttételesen kapcsolódik a járványhoz vagy a válságkezeléshez, többnyire pedig még úgy sem. A honvédség például 323 milliárdot költött harckocsik, harcjárművek és helikopterek beszerzésére, ilyen tétel a költségvetési törvényben egyáltalán nem szerepelt. A turisztikai célelőirányzat 30 milliárd forintra tervezett keretét év közben közel 250 milliárdra emelték. A megannyi szálon a Fideszhez köthető Matthias Corvinus Collegiumot működtető Tihanyi Alapítvány 130,8 milliárd forint pénzbeli vagyoni juttatásban részesült. A Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására 80,9 milliárd forint ment el. A más példákkal is illusztrálható kormányzati osztogatást az tette lehetővé, hogy a járvány elleni küzdelem és a veszteségek mérséklése végett szükségesnek ítélt gazdaságösztönzés jegyében az Európai Unió eltekintett az uniós deficit- és adósságszabályok betartásától. Nem is bizonyult szűkmarkúnak: bár a költségvetés tervezete nagyjából 1500 milliárd forint uniós támogatással kalkulált, Brüsszel 1684 milliárdot utalt át tavaly – ez a GDP 4,9 százalékára tehető. Az uniós elszámolású hiánymutató az előzetes számítások szerint a hazai össztermék 9 százaléka volt. Azt egyelőre nem vezette le a Pénzügyminisztérium, hogy a tényleges bevételeket és kiadásokat számba vevő pénzforgalmi mérleg 12 százalék körüli hiánya milyen tételek figyelmen kívül hagyásával apad az uniós mutató 9 százalékára.