Megérkezett a harmadik hullám – véli egy Heves megyei forrásunk, míg a szomszédos Borsodban azt mondják, érzik a javulást, amit az országosan közölt hivatalos adatok sugallnak. Vagyis az egészségügyben is eltérően értékelik a járványhelyzetet, bár olyanokat azért nehéz találni, akik ne tartanák fontosnak a korlátozások fenntartását.
Az egészségügyben dolgozók jelentős része rég elérte teljesítőképessége határát, szinte egy éve tart rendkívüli beosztásuk, időnkénti átvezénylésük és szakterületüktől eltérő megbízatásuk. A mostani számok mellett működik a rendszer, de ki tudja, elviselné-e az esetek újabb drámai felfutását, nem beszélve valamelyik vírusmutáció (lásd Tech + tudomány rovatunk írását) hazai elterjedéséről. A lakosságában azonos méretű Portugáliában két hét alatt 3500-an haltak meg az először Angliában azonosított variáns miatt. De rendkívüli fordulatok nélkül is nehéz a helyzet Magyarországon.
„Tegnap a 25 ágyas osztályunk fele lett pozitív” – mondja egy Heves megyei kórház egészségügyi dolgozója a HVG-nek. Náluk már nem a sürgősségin keresztül érkeznek a betegek, saját fogadóosztályon szűrik őket, és utána irányítanak mindenkit a megfelelő részlegre. Visszatekintve úgy látja, decemberben volt egy rövid időszak, amikor levegőhöz jutottak, de most újra romlik a helyzet. Hasonló folyamatról árulkodnak friss kutatások, amelyek szerint Debrecenben és Nyíregyházán emelkedik a koronavírus koncentrációja a szennyvízben.
A területi ingadozás azonban jelentős: míg Hevesben békésebb volt a december, országosan ez volt eddig a járvány legnehezebb hónapja. Egy észak-magyarországi kórházban dolgozó orvos arról számolt be lapunknak, hogy a napokban egyesíteni tudtak Covid-osztályokat, így felszabadultak komplett osztályok, amelyeket meg tudtak nyitni a nem fertőző páciensek ellátására. „Most épp létrejött egy egyensúlyi állapot, nagyjából annyian jönnek, ahányan mennek” – fejti ki az orvos, de azonnal hozzáteszi, hogy a munkaterhelésük nemhogy csökkent volna, hanem nőtt. A csúcsintézményekben ugyanis oltópontok sokaságát kellett kijelölni, ezekbe pedig a kórház személyzetét delegálják, nem is kevés embert.
„Csak a mi intézményünk 15 oltópontot fog működtetni, de tudok olyan fővárosi kórházról, amelyik 85-öt. Ez azt jelenti, hogy legalább 15 orvosunk fog ezzel foglalkozni váltásban, és ennek közel a négyszerese az a személyzeti erőforrás – asszisztensek, gyógyszerészek, adminisztratív feladatot ellátók –, akiknek szintén ezzel lesz dolguk.” (Ahogy Ténytár rovatunkból kiderül, a magyar egészségügynek 8 héten át egymilliónál több adag vakcinát kéne tudni beadnia.) Az orvos azzal számol, hogy az oltások ütemezése miatt a hétvégék lesznek a legdurvább napjaik.
Egy fővárosi kórházban dolgozó szakápoló a HVG-nek arról beszélt, még ha csökken is a fertőzöttek és a Covid miatt kórházban ápoltak száma, egyre többen jelennek meg majd az egészségügyi rendszerben azok közül, akik az elmúlt egy évben igyekeztek halasztani egészségügyi problémáik kivizsgálását, ám most már nem tudnak tovább várni. „A bezártság, a mozgáshiány, a stressz mind tovább ront a helyzeten. Sok helyen legalább egy kereső kiesett, egyre többen élnek egyre kevesebb pénzből, emiatt egészségtelenebb életmódot folytatnak. Cukorbetegség, alkohol, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek megszaporodása, folytassam? Nos, hamarosan ők is megjelennek majd a kórházakban” – véli forrásunk. ¬
