Magyar–lengyel támadás
A magyar és a lengyel kormány is megtámadta az Európai Bíróságon az uniós költségvetés védelmét szolgáló jogállamisági feltételrendszerről szóló EU-rendeletet. A december végén elfogadott jogszabály megtámadására a hétvégéig volt idő, mind a két kormány az utolsó pillanatban adta be a keresetét. Ha az Európai Bíróság elnöke sürgősségi eljárás mellett dönt – amelyet egyébként az Európai Parlament kezdeményez –, akkor hat hónapon belül ítélet születhet arról, hogy alkalmazható-e a jogszabály, egyébként akár két évig is elhúzódhat az eljárás. Utóbbi elvileg nem jelent halasztó hatályt, a jogállamisági mechanizmus 2021. január elsejétől hatályos, ám az unió vezetői informálisan megállapodtak arról, hogy a bíróság döntéséig az Európai Bizottság nem véglegesíti a jogállamisági mechanizmus alkalmazásához kidolgozandó útmutatót, s addig nem is javasolnak annak alapján hozandó intézkedéseket. Varga Judit igazságügy-miniszter közölte, a magyar kereset alapja, hogy a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletnek hiányzik a jogalapja, nem egyértelmű, hiszen a jogállam fogalma nemzetközi szinten definiálhatatlan, végül pedig elfogadhatatlan az uniós alapszerződések megkerülése egy alacsonyabb szintű jogszabállyal. Hasonló a lengyel érvelés is: az elfogadott feltételrendszer sérti a tagállamok hatáskörét és az uniós jogot, s a költségvetési eszközök kifizetését kizárólag „objektív, konkrét, a jogi előírásokból egyértelműen eredő feltételekhez” szabad kötni.
