Zoombigeneráció

Tavaly szeptemberben már az új Nemzeti alaptanterv (NAT) és az új kerettantervek alapján kezdődött meg az oktatás az iskolák 9. évfolyamán. Az akkor kezdett középiskolások fogják majd először (2024-ben) az új követelmények szerint letenni az érettségi vizsgát. Az új kívánalmak kidolgozását már meg is kezdte az Emmi. Az általános követelmények elolvashatók a Magyar Közlönyben, míg a részletes terveket véleményezésre kiadta a tárca néhány szervezetnek, köztük – értelemszerűen – a Nemzeti Pedagógus Karnak, de például a Nagycsaládosok Országos Szövetsége is kapott belőlük.

Az már most is látszik, hogy jó néhány tárgynál változtattak a tematikán és az értékelésen, az idegen nyelveknél például növekszik a szóbeli szerepe, több pontot lehet vele szerezni. Matematikából csökkennének a középszintű vizsga érettségi követelményei, és más természettudományos tárgyaknál is ez az irány. Ezekről még komoly szakmai vita várható, ahogy a magyar- és a történelem­érettségi kapcsán is – utóbbiak részletes követelményeinek kidolgozását ideológiai vita is nehezíti. Plasztikusan megfogalmazta az új irányt Takaró Mihály, a NAT, a kerettanterv és a részletes érettségi követelményeknek a magyar irodalomra vonatkozó részét meghatározó módon befolyásoló irodalomtörténész a Magyar Nemzetnek adott interjújában. „Az irodalmi kánon legfontosabb újítása, hogy a városi, liberális polgári irodalom kiegészül a nemzeti konzervatív polgári irodalommal, valamint a határon túlra szorult Kárpát-medencei magyar irodalommal” – mondta Takaró, aki korábban a Nyugat című folyóiratot – amelynek szerzői közül Ady Endre, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső is kötelezően ismerendő az érettségin – „jelentéktelen zsidó lapocskának” nevezte. 2024-től Herczeg Ferenc is a kötelezők közé tartozik, jóllehet a mai magyartanárok közül is kevesen ismerik behatóan az életművét, a diákok által elolvasandó műve, Az élet kapuja című történelmi lektűr pedig még csak nem is a jobb elbeszélései közé tartozik.

Hasonló viták várhatók a történelemérettségi részletes követelményeiről, mindenekelőtt azért, mert a középszintű vizsgán változnak a tematikai arányok. Az életmódhoz kapcsolódó gazdaság- és társadalomtörténetről kevesebb kérdés lesz majd, viszont több eszmetörténetet fognak számonkérni. Megnövekszik a magyar történelem aránya is, a vizsgaleírás módosítása szerint a komplex tesztfeladat ezentúl magyar történelemből lesz. Szembemegy az utóbbi évtizedek vizsgára való felkészítésével, hogy mind a történelem, mind a magyar középszintű érettségin újra előtérbe kerülnek a bemagolandó adatok, évszámok és nevek, ezzel pedig visszatérhetnek a régi tanári módszerek is. Talán nem véletlen, hogy az egyetemi tanárképzés magyar irodalomra vonatkozó részletes képzési követelményeit az új NAT-hoz igazító szakbizottságba a minisztérium ugyancsak Takaró Mihályt delegálta.