Övékazöröklé

Aligha volt más választása az egyik leggazdagabb romániai magyar vállalkozónak, Teszári Zoltánnak, mint hogy mielőbb megváljon a Digi magyarországi érdekeltségeitől. A főként kábeltévés szolgáltatásáról ismert, de ma már a mobiltelefónia piacán is megjelent cégcsoportnak több mint egymillió előfizetője van, mobilhálózatával az ország 70 százalékát lefedi, több mint 3000 embert foglalkoztat, ám hiába volt minden igyekezete, a magyar hatóságok nem engedték hozzájutni az 5G-s frekvenciához. Ez erodálta is a cég értékét – ami pedig kapóra jöhetett a 4iG-nek. A HVG érdeklődésére a 4iG-nél csak annyit mondtak el, hogy az Antenna Hungáriával magyarországi és nemzetközi terjeszkedésben is gondolkoznak, aminek a közös platformja a Hungaro DigiTel lesz. Olyan portfólió kialakításán dolgoznak, amely a távközlési infrastruktúrától a mobiltávközlésen át a műholdakig a telekommunikációs szolgáltatások teljes spektrumát lefedi – tették hozzá. Különösen izgalmas a műholdas szolgáltatás, amelyben a 4iG és partnerei ugyancsak meghatározó szereplővé szeretnének válni, erre hozták létre a CarpathiaSat nevű céget. Ebben a Sárhegyi ügyvéddinasztia fiatalabb generációjának vállalkozása, a New Space Industries is kisebbségi tulajdonos. Sárhegyi István a HVG-nek úgy fogalmazott: a CarpathiaSatnak kifejezetten célja, hogy Magyarországon mindenki tőlük vásároljon műholdas szolgáltatást. Mint magyarázta, a nagy telekommunikációs szolgáltatók, például a Digi, a Telekom vagy a Telenor, jelenleg olyan műhold-üzemeltetőktől bérelnek kapacitásokat, mint a Space­com vagy az Eutelsat. Sárhegyi szerint bár Magyarországon világszínvonalú a kiépített üvegszálas gerinchálózat, annak valós alternatívája a műholdas szolgáltatás, mert egyrészt a műholdak nagy területen tudják szórni az adatokat, másrészt kibervédelmi szempontból is biztonságosabbak. Különösen az új generációs technológiák, tehát a banki adattovábbítás, az agrármonitoring vagy a webes televíziós szolgáltatások területén elengedhetetlen a műholdak alkalmazása – magyarázta.

Amilyen ádáz harcot vívott Orbán Viktor az Európai Unióval azért, hogy a jogállamiság kérdését ne köthessék össze a támogatásokkal, annyira fente a fogát az első pillanattól fogva arra a pénzre, amely a járvány miatt felállított helyreállítási alapból Magyarországra érkezik. Hiszen az egyetemek fideszes vagyonkezelő alapítványokba való átmentésének ötlete már jóval korábban megvolt, mint hogy a koronavírus tarolni kezdett volna. Így a helyreállítási alap és annak előírásai a lehető legjobb pillanatban érkeztek Orbánék számára: meglett az a pénz, amiből kedvükre és tartósan a maguk képére formálhatják a szellemi és tudományos életet Magyarországon.

A helyreállítási alapból megközelítőleg hat­ezermilliárd forint érkezhet Magyarországra (ebből mintegy 2500 milliárd vissza nem térítendő támogatás, a többi pedig hitel), amit 2026-ig kell felhasználni. A pénzzel még csak el sem kell számolni, csupán a számszerűsített vállalások megvalósulását kell igazolni. Az uniós elvárások között pedig eleve ott volt „a következő generációkra vonatkozó szakpolitikák”, így az oktatás – és azon belül is a felsőoktatás – támogatása. Így egyszeriben 1500 milliárd forint extra forrása adódott az Orbán-kormánynak a hatalmát átörökítő egyetemi alapítványokra, miközben hónapokon át azzal revolverezte Brüsszelt, hogy Magyarország gyakorlatilag nem is szorul rá a pénzre.

Mire azonban a pénzosztás kapujába jutottunk, már nagyon is megvolt a kormány elképzelése, hogy mire akarja költeni a milliárdokat; a kötelező társadalmi vita is puszta formalitás maradt. Így nemcsak a frissen bekebelezett egyetemek lesznek a kedvezményezettek, hanem egyebek közt az a digitális adatgazdaság is, amelynek az egyik legfőbb letéteményese is Fidesz-barát: a 4iG. A támogatott célok között van a körforgásos gazdaság kiépítése is, amelynek keretében éppen azt a Molt szánják a hulladékgazdálkodás élére, amelyet gyakorlatilag a Fidesz ellenőrzése alá vontak a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak juttatott Mol-részvénycsomagokkal.