Tisztázni lehetne az oltások hatékonyságát és javítani a covidos betegek intenzív ellátásának eredményeit, ha a hitelességet és megbízhatóságot jelentő számok és adatfeldolgozások fontosabbak lennének az Orbán-kormánynak, mint a puszta propaganda.
Orvosok és ápolók megfordítanak egy koronavírusos beteget a Szent László Kórházban. Csak a kezük számát nézd!
MTI / Balogh Zoltán
Tesztekésadatok
Antitest-teszthez vért vesznek Covid–19fertőzés után. Egy csepp tudás
AFP / JUSTIN TALLIS
Ha valakinek az oltás után néhány héttel (a Sinopharm-vakcina esetében ez akár négy hetet is jelenthet) egyáltalán nem mutatható ki antitest a vérében, akkor nagyon valószínű, hogy nem alakult ki kellő védettség. (A lehetséges antitestek közül az IgG típust, azon belül a neutralizáló fajtát kell keresni.) Bonyolítja a helyzetet, hogy egyelőre nem tudni, mekkora antitestszint mennyire erős védettséget jelent.
Az immunválaszban szerepet játszanak sejtek is, elsősorban a B-sejtek, mert azok termelik az antitesteket, valamint a T-sejtek, amelyek az antitestek mellett részt vesznek a behatolók leküzdésében. A sejtes immunitás mérésére egyelőre csak tudományos kutatások keretében van mód, és ez még úgy sem könnyű, mert kevés ilyen sejt termelődik, és a tudósok sem ismerik teljesen a működésüket. A B- és a T-sejtek közül néhány egy fertőzés után is megmarad a szervezetben. Ezek a memóriasejtek emlékeznek a kórokozóra, és ha megint találkoznak vele, felébrednek, újra beindul az antitestek termelése, és harcba szállnak a T-sejtek is. Ez azt is jelenti, hogy a fertőzés vagy oltás után bizonyos idő elteltével az antitestek hiánya nem ok az aggodalomra, hiszen ott lehetnek a memóriasejtek – ez betegségenként, oltásonként változó, és természetesen a Covid–19-ről nem lehet tudni, mi lesz a helyzet évek múlva.
Az pedig, hogy a beoltottak egy része is meg tud fertőződni, akár egybe is vághat a komolyabb vakcinagyártók által közölt adatokkal. A Pfizer–BioNTech például 95 százalékos hatékonyságot mutatott ki az oltásánál. Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense szerint ha például a beoltottak 1 százaléka betegszik meg, az fontos adat, de önmagában semmit nem jelent, hiszen tudni kellene, hogy hány százalék ez az arány a be nem oltottaknál. Ha történetesen 20 százalék, akkor 95 százalék a hatásosság (hiszen ennyi a csökkenés: a 20-nak az 1 éppen az 5 százaléka). Ezt persze még más tényező is befolyásolhatja. Ha például az oltatlanok fiatalabbak, akkor emiatt is kevesebb köztük a beteg, pláne a súlyos beteg, így viszont a hatásosság jobb, mint 95 százalék. Ennek kiszámítására jól bevált statisztikai módszerek vannak. „Ehhez persze kellene a nyers adat” – jegyzi meg Ferenci. Hozzátehetjük: az Orbán-kormány azonban ezzel sem szolgál.
