Idegháború

Van válasz arra a dilemmára, hogy húsvét után át lehetett-e már térni az iskolai oktatásra, és az adatoknak a kormányfő is birtokában volt. A fiatalok fertőzöttségének mértéke erős összefüggésben van azzal, hogy az iskolák működnek-e vagy sem. Tavaly ősszel a diákok úgy futottak neki a tanévnek, hogy a 15–24 évesek között erőteljesen terjedt a koronavírus, viszont november 11-e után – miközben javában tombolt a járvány második hulláma – a digitális oktatásra áttért középiskolások és egyetemisták körében tovább esett a fertőzöttek aránya. Hasonló jelenség az általános iskolások körében is megfigyelhető, bár közöttük az észlelt fertőzöttség eleve alacsonyabb. Így is látszik azonban, ahogy a harmadik hullámban, vagyis idén január végén és február elején egyre több kisiskolás lett covidos, majd a március 8-ai zárás után egyből megfordult az aggasztó trend. Nagy kérdés, hogy a most megnyitott alsó tagozatok milyen veszélyeket rejtenek, és hogy a tervbe vett május 10-ei teljes iskolanyitás idejére elég sokan lesznek-e már beoltva ahhoz, hogy a fiatalokat se veszélyeztessék a többiek.

Újabb dilemma terjed ugyanis a szülők és nagyszülők körében, amivel a kormány nem is foglalkozik. Akkor, ha a szülő és a nagyszülő esetleg már védett, szabad-e a gyerekekkel éppúgy mozogni – például étterembe menni, a későbbiekben utazni, netán meccsre vagy kifejezetten zárt helyekre járni –, mint korábban? Hiszen a gyermekek egyelőre nem oltottak, tehát nem védettek. A probléma létezését az is jelzi, hogy a budapesti Heim Pál Gyermekkórházban április 19-én megnyílt a poszt-Covid-ambulancia. Bár a Pfizer–BioNTech vakcináját már 16 éves kortól lehet adni, és a 12 évesek körében tapasztalható hatásokat is vizsgálják, rájuk leghamarabb az ősszel kerülhet sor. Külföldön, például az Egyesült Államokban már ezekkel a kérdésekkel is foglalkoznak. A szakmai szervezetek ajánlásai arra hívják fel a figyelmet, hogy nem oltott gyermekkel együtt csak szabadtéri programokra vállalkozzanak a szülők, kerüljék a tömegközlekedést, és a sportok közül is inkább csak azokat műveljék, amelyek kevesebb testi kontaktussal járnak. A szakemberek szerint egyelőre abban sem lehetünk száz százalékig biztosak, hogy egy beoltott ember semmiképpen nem lehet fertőzött, tehát azokkal a fiatalokkal, akik valamilyen betegség vagy túlsúly miatt veszélyeztetettek, viszont nem oltottak, még a családtagok körében is érdemes maszkban együtt lenni. Nem beszélve arról, hogy Magyarországon a kormányfői melldöngetés ellenére a nagyszülői korosztályoknak még mindig legfeljebb a negyede–fele az, amely már tényleg védettnek tekinthető, a többiek tehát továbbra is kölcsönösen veszélyeztethetik egymást az unokával.