Kínai hitelből kínai vállalatok építhetnek kínai egyetemet Budapesten. A Fudan-projektnél látványosabban aligha jelezhetné Orbán Viktor, hogy a rizikóssá váló moszkvai kapcsolatokon némileg lazítva Peking előtt nyitja meg az országot.
Kínai lélegeztetőgépek Budapesten. Támaszpont az unióban
afp / GERGELY BOTAR
Adósságcsapdábacsalva?
Félreértésnek minősítette Milojko Szpajics montenegrói pénzügyminiszter azt a múlt heti hírt, hogy a tavaly, három évtizednyi szocialista uralom után hatalomra jutott koalíciós kormány azt kérte volna az EU-tól, segítsen a Kínától felvett infrastruktúra-fejlesztési óriáshitel törlesztésében, illetve refinanszírozásában. Mint mondta, nem fordultak ilyen kéréssel Brüsszelhez, így annak nem is volt mit megtagadnia. Az alig több mint 600 ezer lakosú volt jugoszláv tagköztársaság 2014-ben vett fel 944 millió dollár hitelt autópálya-építésre az Egy övezet, egy út projektje révén a Balkánon és Kelet-Közép-Európában is befolyást szerezni igyekvő Kínától. A törlesztést idén júliusban megkezdeni – és a 14 éves lejáratig folytatni – köteles Montenegró gazdaságának alapja a koronavírus-járvány által sújtott turizmus, ami összeomlott, így jogos kérdésként merül fel, hogy képes-e fizetni. A szerb határtól az Adriáig vezető, 165 kilométeres autópályát a Peking által követett recept szerint a kínai hitelből kínai cég építi kínai munkásokkal, ám a projektet nem csak a korrupció gyanúja öleli körül, a 41 kilométeres, legbonyolultabb hegyi szakasz átadását 2019 májusáról idén novemberre halasztották.
A Nemzetközi Kapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) egy februári jelentésében a NATO-tag, EU-csatlakozásra törekvő Montenegró esetét a kínai adósságcsapda tipikus példájának nevezte, de az ostor számos helyen csattan, amerre a Peking által megálmodott Új Selyemút kanyarog a világban. Joe Biden demokrata amerikai elnök is az USA stratégiai ellenfelének tekinti Kínát, de már elődje, a republikánus Donald Trump adminisztrációja is elrettentő példának minősítette Srí Lanka esetét. A szigetország erőn felül vett fel kínai hitelt a hambantotai kikötő fejlesztésére. Amikor a számításai nem jöttek be, mert a remélt bevétel elmaradt, a törlesztés pedig túlzott teherré vált, a kormány a stratégiai tengeri útvonal mentén álló, modernizált kikötő tulajdonának 70 százalékát 99 évre bérletbe adta a China Merchant Port Holdings nevű hongkongi cégnek.
Az adósságcsapda becsapódását cáfolók szerint ugyanakkor tulajdonjog nem cserélt gazdát, és az üzemeltetést együtt végzik a Srí Lanka-i kikötői hatósággal. Az amerikai Carnegie Alapítvány tanulmánya annyiban árnyalja a képet, hogy Srí Lanka esete két, általános tanulsággal is jár az Egy övezet, egy út kezdeményezéssel kapcsolatban. Az egyik, hogy Peking és partnerei eltúlozzák az infrastruktúra-fejlesztés és a gazdasági fejlődés kapcsolatát, s ezért időnként fenntarthatatlan beruházásokba ölik a pénzt. A másik, hogy a befogadó országok kormányai, illetve vezetői hajlamosak a politikai céljaikat szolgáló, rossz vagy egyenesen korrupt döntéseket hozni a kínai hitelfelvételnél és a projektek kiválasztásánál.
