Bár Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint egyetlen olyan embert sem találtak, akinek két kínai oltás után ne termelődött volna ellenanyag a szervezetében, egyre többen számolnak be ilyen tapasztalataikról nemcsak itthon, hanem például Szerbiában is. Ott már javasolják is a harmadik körös oltást azoknak, akiknél az első kettő nem hozott megfelelő eredményt, míg Magyarországon erre hivatalosan nincs mód. Vannak ugyan háziorvosok, akik megfelelő tűvel 11 oltásra elegendő anyagot is képesek kinyerni a tízadagosnak kiszignált üvegből, s így indokolt esetben például Pfizerrel, Modernával be tudnak adni harmadik oltást, ám ilyenre hivatalosan nem lehet regisztrálni. A felmerülő szakmai kérdések közül pedig a legfontosabb még válaszra vár: miként párosítható egymással két eltérő hatásmechanizmusú oltóanyag. A 60 évesnél idősebb korosztály Sinopharm-vakcinával való oltása ugrás volt a sötétbe, hiszen úgy történt meg, hogy a készítmény hatásosságáról semmilyen tudományos tapasztalat nem jött össze. Ennek ellenére a 60–69 éves korosztály oltottjai közül 27 százalék, a 70–79 évesek csoportjában pedig 35 százalék a kínai vakcinát kapta. A kormány közben bezárná azt a kiskaput, hogy már az első oltás után jár a védettségi igazolás, a második oltást ugyanis a legfiatalabbaknak a negyede, a 25–49 éveseknek pedig az ötöde elbliccelte. Arról viszont már döntöttek, hogy az Európa-bajnoki meccsre szóló jegyek mindazokkal a jogosítványokkal felruházzák a birtokosukat, mintha az illető védett lenne.
