Egyre jobban, egyre gyorsabban

Felfelé korrigálta a Központi Statisztikai Hivatal az idei első negyedéves GDP-adatot. Május 18-án közzétett első gyorsbecslésében még azt írta, hogy a hazai össztermék 2,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, a június 1-jén kiadott jelentés már csupán 2,1 százalékos mérséklődést mutat. Hasonló eltérést 2019 első negyedéve óta csak egyszer, a tavalyi negyedik évnegyedben mutatott ki a KSH, akkor a 3,7 százalékos előzetes visszaesést írta át két héten belül 3,6 százalékosra. A gyorsjelentés lábjegyzete szerint a koronavírus-járvány olyan rendkívüli helyzetet teremtett, amely hatással volt az adatok minőségére, a becslési módszerekre és a szezonalitásra. Statisztikai értelemben a különbségek a hibahatáron belül vannak ugyan, ám feltűnő, hogy a két egymást követő korrekció azóta történt, hogy Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke lett a KSH kommunikációs igazgatóságát irányító elnökhelyettes; korábban nem létezett ilyen pozíció az intézménynél. Windisch április közepén az index.hu-n, majd a Magyar Nemzetben írt cikket a halálozási adatok értelmezéséről, megjegyezve: tévesek azok a listák, amelyek a Covid-halálesetek lejelentett száma alapján állítják fel az egyes országok rangsorát. Belépése óta a KSH, a szakmai gyakorlattal ellentétes módon, év közben módosította a maginfláció számítását is. A kedden publikált GDP-adatok alapján a mezőgazdaság, az ipar, az infokommunikációs és a pénzügyi ágazat, valamint a közigazgatás, védelem fűtötte a növekedést. Az idegenforgalom és a vendéglátás teljesítménye épp csak meghaladta az egy évvel korábbi adat felét. A háztartások fogyasztása 4,8 százalékkal maradt el az előző évi szinttől, a beruházások azonban megközelítették azt. A legnagyobb mértékben a költségvetés által finanszírozott invesztíciók nőttek a közigazgatás és a kötelező társadalombiztosítás területén, a feldolgozóipari beruházások egy év alatt a tizedével csökkentek. A GDP viszonylag szerény mérséklődésében közrejátszott a külkereskedelem teljesítménye: az egyenleg összességében 2 százalékponttal növelte a hazai összterméket. A január–márciusi időszakban az áruforgalomban a kivitel – forintban számolva – 13,5, a behozatal 11 százalékkal haladta meg az előző évit, ugyanakkor a szolgáltatások exportja csaknem húsz, az importja nagyjából tíz százalékkal esett. A szolgáltatás-külkereskedelem mérlege 298 milliárd forintos, a termékforgalomé 932 milliárd forintos exporttöbbletet mutatott. A két szektor ellentétes pályán mozog: a szolgáltatások külkereskedelmi szaldója egy év alatt 228 milliárd forinttal zsugorodott, a termékforgalomé 301 milliárd forinttal nőtt. Lendületes kilábalást jövendöl a magyar gazdaságnak hétfőn kiadott jelentésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet is. Az OECD az idén 4,6, jövőre 5 százalékos növekedést valószínűsít, ám tartósan magas, mindkét évben 3,9 százalékos infláció, valamint tovább növekvő, 2021-ben és 2022-ben egyaránt a hazai össztermék 81,9 százalékára rúgó államadósság mellett.