2019. december 30.: A vuhani városi egészségügyi bizottság „sürgős értesítést” küldött a helyi kórházaknak és rendelőknek, hogy a Huanan állat-nagykereskedelmi piacon ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos megbetegedéseket tapasztaltak.
2020. január 26.: Kínai kutatók a Lancet orvosi hetilapban közzétették, hogy az új fertőzéssel kórházba került első 41 beteg közül 13 nem volt kapcsolatba hozható a kiindulópontként kezelt piaccal.
Január 30.: Tom Cotton arkansasi republikánus szenátor a washingtoni szenátus katonai bizottságának meghallgatásán kijelentette, hogy a koronavírus Kína számára csernobili méretű katasztrófa, sőt még annál is nagyobb, mert a hatása nem lokális, hanem globális járványt okozhat. Azt is hozzátette, hogy a vuhani Kína egyetlen négyes biztonsági fokozatú szuperlaboratóriuma, ahol a világ leghalálosabb patogénjeivel dolgoznak, köztük a koronavírussal is.
Február 3.: A vuhani virológiai intézet kutatói a Nature tudományos szaklapban közzétették, hogy a SARS-CoV–2 nevű új koronavírus genetikai szinten 96,2 százalékban megegyezik a denevérekben azonosított RaTG13 koronavírussal. (A kettő közti különbség hasonló ahhoz, ami az ember és az orangután genetikai felépítésében fennáll.) Az intézet és vezetője, Si Cseng-li november 17-én elismerte, hogy az RaTG13 az a koronavírus, amit azok szervezetében találtak, akik 2012-ben denevérguanót lapátoltak egy délnyugat-kínai bányában, és utána „súlyos légúti betegséggel” kerültek kórházba. A londoni The Times napilap július 4-én azt írta: a hat megbetegedett férfi közül három meghalt, a vírust 2013-ban begyűjtötték, és a vuhani intézetbe vitték, ahol tanulmányozni kezdték.
2021. január 15.: Az amerikai külügyminisztérium ténymegállapító jelentésében az szerepelt, hogy „az USA kormányának oka van hinni abban, hogy a vuhani virológiai intézet néhány kutatója a Covid–19-nek és a hétköznapi szezonális betegségeknek egyaránt megfelelő tünetekkel 2019 őszén, még a járvány első azonosított esete előtt megbetegedett”. A jelentés szerint az intézet ismert arról, hogy funkciónyeréses (gain-of-function) kutatásokat végez vírusokkal, ám nem volt transzparens annak az RaTG13 vírusnak a tanulmányozásával kapcsolatban, amelyet 2013-ban a Jünnan tartománybeli barlangból gyűjtöttek be, miután a három bányász SARS koronavírushoz hasonló betegségben meghalt.
Február 9.: Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és Kína közös jelentése deklarálta, hogy a laborbaleset elmélete „rendkívül valószínűtlen” magyarázat arra, hogy az új koronavírus miként jelent meg az emberek szervezetében. Két nappal később Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója nem volt hajlandó kizárni a laborbalesetet, s azt sürgette, hogy minden lehetőséget vizsgáljanak meg további kutatásokkal.
Május 14.: A Science tudományos magazinban 18 neves kutató nyílt levélben nyilvánította szükségesnek az új vizsgálatot, mert szerintük a laborbaleset és az állatokról átterjedő fertőzés egyaránt elképzelhető magyarázat a járványra.
Május 26.: Joe Biden amerikai elnök utasította az USA hírszerző közösségét, tegyen meg mindent azért, hogy kiderítse, a két lehetőség közül melyik okozhatta a pandémiát. Biden 90 napot adott a jelentés elkészítésére, amit ígérete szerint nyilvánosságra hoz.
