Arkhimédészadója

Az Európai Unióban működő multinacionális vállalatoknak 2023-tól nyilvánosságra kell hozniuk, mennyi társasági adót fizetnek – így rendelkezik az a még nem véglegesített jogszabály, amelyről a múlt héten született politikai egyezség a közösség kormányait tömörítő Európai Tanács és az Európai Parlament között. A jogszabálytervezetet a Lux­Leaks-botrányra válaszul terjesztette be 2016-ban az Európai Bizottság. A 2014-ben kiszivárogtatott dokumentumokból kiderült: bár a 2010-es évek elején a luxemburgi kormány 28–29 százalékos társaságiadó-kulcsot alkalmazott, több mint háromszáz céggel kivételezett, lehetővé téve, hogy mindössze a profitjuk 1 százalékát fizessék be.

A nyilvános jelentéstételi kötelezettségről rendelkező irányelv célja elvileg az, hogy az uniós országokat évente mintegy 50 milliárd euróval megrövidítő agresszív adóoptimalizálási stratégiákat feltárja. A rendszer a remények szerint nemcsak az adóelkerülésre játszó nagyvállalatokról rántja majd le a leplet, hanem az uniós adóparadicsomokról, köztük Magyarországról is. Ám a most elfogadott egyezség csak a további trükközést támogatja – figyelmeztet Elena Gaita, a Transparency International EU társaságiadó-szakértője.

„Magyarország végig következetesen és keményen ellenezte a jogszabályt, egyike volt azoknak az államoknak, amelyek semmilyen kompromisszumra nem voltak hajlandóak” – mondja a szakértő. Az Orbán-kormányon kívül Luxemburg vezetésével Írország, Ciprus és Málta harcolt a legádázabbul a multik jogáért a titkolózásra. „Az úgynevezett adószuverenitást védő országok lényegében adóelkerülésre, adóoptimalizálásra építették gazdaságukat, nekik az az érdekük, hogy megtartsák például az Amazon vagy a Google székhelyét az országukban” – teszi hozzá Gaita. Ám „ez a verseny a többi uniós tagállam kárára történik, amelyek elvesztik a bevételeiket”.

A megállapodás célja nemes volt, de – ahogy ez lenni szokott – a politikai alkuk miatt végül lesújtó eredmény született. A szakértő szerint csupán annyi történik, hogy a tagállamokban és egy maroknyi egyéb, az EU adózási feketelistáján szereplő országban elkönyvelt tevékenységről fogják színvallásra kötelezni a legalább 750 millió euró árbevetélű vállalatokat. Ám a cégek ettől még áttehetik adózásukat olyan országba, amely nem szerepel a listán. Az adóparadicsomok lajstromáról pedig az uniós kormányok döntenek. Azaz politikai-diplomáciai okokból simán mentességet kaphat bárki, EU-tagok pedig végképp nem fognak fekete báránnyá válni. „Pedig tudjuk, hogy a legveszélyesebb adóparadicsomok az unióban vannak” – teszi hozzá Gaita. ¬ SZŰCS ÁGNES (EUROLÓGUS) / BRÜSSZEL