Azsákutcaiharcos
Több megoldás is körvonalazódik, miként lehetne megleckéztetni a magyar kormányfőt, amiért nem átall immár nyíltan megsérteni alapvető emberi jogokat. Csakhogy ezek egyikét sem Magyarországról címezik Orbán Viktornak, aki idehaza továbbra is ördögien osztja meg a társadalmat.
Orbán Viktor Brüsszelben. Saját képére formálná
Honnanpfujolaszél?
A Carpathian Brigade szurkolói a portugál–magyar Eb-meccsen. Válogatott keret
A HVG tudósítója több forrásból is úgy értesült: korábban személyesen az Európai Bizottság néppárti elnöke, Ursula von der Leyen akadályozta meg, hogy az uniós intézmény jogi útra terelje a magyar kormányt illető kritikákat, noha a jogászok már mindent előkészítettek. Hogy a néppárti frakció márciusi elhagyása után megváltozott a széljárás a Fidesz számára, azt már június elején érezni lehetett, amikor a Bizottság egy nap alatt kilenc kötelezettségszegési eljárásról döntött. Öt év után először léptek föl például a magyar médiapiac védelmében, eljárást indítva a Médiatanács „aránytalan és átláthatatlan” döntésével szemben, amely megfosztotta frekvenciájától a Klubrádiót.
Von der Leyen kabinetjében úgy tartják: a Bizottság elnöke csak azzal szeret foglalkozni, ami a médiát, különösen a németországit érdekli. Márpedig a foci-Európa-bajnokság sajátos gellert adott a politikai üzengetésnek. A német CDU-nak is jól jött, hogy szivárványba öltözött stadionokkal bizonyíthatta elkötelezettségét a társadalom sokszínűsége mellett, kifogva némi szelet a dinamikusan feltörekvő zöldek vitorlájából. A nyílt konfrontációk elől mániákusan menekülő szabadságharcos Orbán inkább kihagyta a válogatott amúgy minden magyar szívet megmelengető müncheni küzdelmét. Von der Leyen pedig keményebb hangvételre váltott, és „szégyenteljesnek” nevezte a magyar jogszabályt.
„Ez az első alkalom, amikor Von der Leyen nem köntörfalazott egy magyar üggyel kapcsolatban” – mutat rá Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem jogi karának vezetője a HVG-nek nyilatkozva. Az uniós jog szakértője szerint az Európai Bizottság még a lengyel jogállamisággal kapcsolatban – beleértve az LMBTQ-mentes zónákat – sem fogalmazott ilyen egyértelműen. Holott éppen a lengyel ügy nyújtott mintát. A magyar kormánypárt ideológiai tejtestvére, a lengyel Jog és Igazságosság éppúgy homofób, mint a Fidesz, és államfőjelöltjének tavalyi kampányában éppúgy ki is játszotta a melegellenes kártyát, mint Orbán. Az unió viszont megbüntette azokat a konzervatív irányítású lengyel városokat, amelyek a hangulatkeltést kihasználva „LMBTQ-propagandától mentes övezetté” nyilvánították magukat. Hat települést az uniós támogatások visszafizetésére köteleztek. Az esélyegyenlőségi uniós biztos, a máltai baloldalhoz tartozó Helena Dalli most az uniós támogatások azonnali megvonását szeretné elérni minden olyan magyarországi pályázat esetében, amelynek a kiírásában a pénz elnyerésének feltétele az esélyegyenlőség garantálása – márpedig a társadalmi célú tenderek többsége éppen ilyen. Ez Magyarországon százmilliárdok elvesztését is okozhatja.
„A Bizottság egy politikai-jogi intézmény: széles körű jogi eszközei vannak, de azokat csak akkor vetik be, ha úgy ítélik meg, van elég politikai támogatásuk, mögöttük áll egy kritikus tömeg a dühös kormányokból” – mondja Pech. Ez a támogatás most megvolt. A múlt héten két nyilatkozatot is kiadtak az uniós kormányok: az egyik kifejezetten a magyar törvényt kritizálta, a másik pedig általánosságban állt ki az LMBTQ-közösség jogai mellett. Mindkét dokumentumhoz 17 tagország kormánya csatlakozott. Többen is az unióból való kilépést ajánlgatták a magyar miniszterelnöknek, aki az Európai Tanács ülésére tartva még hihetetlen arroganciával – és igen primitív angolsággal – próbálta meg beadni a külföldi riportereknek, hogy ő valójában „védi a homoszexuális fickók jogait”, hiszen harminc évvel ezelőtt a rendszerváltásért küzdött. „Végre személyes dimenziója lett annak, ami Magyarországon történik” – mondja Pech, arra utalva, hogy majdnem minden uniós vezetőnek van meleg ismerőse, nem beszélve a luxemburgi miniszterelnökről, aki saját megható történetével szorította sarokba Orbánt.
Hogy az ügy hogyan befolyásolja Orbán mozgásterét Brüsszelben, az nagyban függ attól, módosít-e a törvényen a magyar kormány. Korábban azért sikerült megúsznia számos kötelezettségszegési eljárást, mert az Orbán-kabinet hajlandó volt minimális változtatásokra, ami a konfrontációt egyébként is kerülni igyekvő Bizottságnak elég volt ahhoz, hogy behunyja a szemét. A melegellenes törvény körüli vitában most úgy tűnik, egyik fél sem engedheti meg magának a meghátrálást. Ha a magyar kormány ragaszkodik a törvény jelenlegi formájához, és az Európai Bizottság is fenntartja a médianyilatkozatokban tanúsított komoly politikai szándékot, az uniós intézmény még július vége előtt hivatalosan is kezdeményezheti a kötelezettségszegési eljárást. Ha azután sem jutnak dűlőre, október végére az Európai Unió Bírósága elé utalhatják az ügyet. A per egy évnél tovább is húzódhat, de afelől kétség sincs, hogy a végén Magyarország veszít.
Ennél sokkal gyorsabb megoldás lenne, ha a jogállamiság védelmében indított, hetes cikkely szerinti eljárásban szavaznának meg egy ajánlást az uniós kormányok Magyarországnak, hogyan módosítsa a törvényt, és ehhez határidőt is szabnának – magyarázza Pech. A jogász azt is hozzáteszi: bár az uniós kormányok eddig is léphettek volna, igyekeztek a piszkos munkát az Európai Bizottsággal elvégeztetni. Az ajánlást a tagállamok négyötödének – vagyis legalább 22 országnak – kell megszavaznia. Ez nem sokkal több, mint az a 17 ország, amely csatlakozott a Magyarországot elítélő nyilatkozathoz. Már az uniós csúcs előtt úgy értesült a HVG tudósítója, hogy a brüsszeli szakdiplomaták egyre többet foglalkoznak az ajánlások gondolatával.
Fékezheti viszont a lendületet, hogy júliustól az Orbán egyik legjobb tanítványának számító Janez Jansa által vezetett szlovén kormány veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Érdemi lépésekre inkább januártól lehet majd számítani, amikor a hetes cikkely szerinti eljárásban és a melegellenes törvény ügyében is kritikus Franciaország szabja meg a tanácsülések napirendjét.
Az viszont szinte teljesen biztos, hogy a Bizottság – jelentős részben az Európai Parlament nyomásgyakorlása miatt – még az ősszel elindítja az uniós támogatások megvonásával fenyegető jogállamisági mechanizmust. Az unió pénzügyi védelmére létrehozott eljárásban a jogállamiság megsértésének csak olyan eseteit lehet vizsgálni, amelyek közvetlenül érintik az uniós költségvetést. Ám ahogy erre a jogászprofesszor felhívja a figyelmet, az esetleges szankciókat sokkal könnyebb megszavazni, mint a hetes cikkelynél, ugyanis elég hozzá a tagállamok minősített többsége, vagyis 15 ország, amely az unió népességének legalább 65 százalékát képviseli. Viszont Pech arra is figyelmeztet, hogy az ügy nem jut a döntés fázisába a jövő tavaszi választások előtt.
Magyarország távolmaradása miatt egyelőre a június elsejétől felállt Európai Ügyészség sem tud megálljt parancsolni annak, hogy az Orbánhoz közel álló üzletemberek az uniós adófizetők pénzéből gyarapítsák tőkéjüket. Éppen ezért sokan még nyugatabbra tekintgetnek, miután a minap ott teremtettek precedenst. Az Egyesült Államok ugyanis június elején beutazási tilalommal és pénzügyi szankciókkal sújtott két bolgár oligarchát és egy őket kiszolgáló, magas rangú állami hivatalnokot. Orbán pedig nem áll le az atlanti szövetségesek provokálásával: a Kína- és oroszbarátság, valamint a melegellenes kampány mellett éppen most nevezik ki az adóhivatal élére azt a Vágujhelyi Ferencet, aki a NAV informatikai elnökhelyettese volt, amikor a kenőpénzek felárát is megfizetve szereztek be szoftvereket az amerikai Microsofttól (lásd Adu tanácsadó című írásunkat a Magyarország rovatban), ami utóbb a két ország kapcsolatában is botrányt okozott. Joe Biden tehát még odapörkölhet a fiát korrupcióval gyanúsító, Trump-hívő Orbán-rezsimnek.
Addig is az Európai Parlament mindent megtesz azért, hogy munkára bírja Von der Leyenéket. A HVG információi szerint EP-képviselők egy csoportja nemrég egy külső szakértők által készített, Magyarországnak címzett hivatalos felszólítólevelet tett le a Bizottság asztalára, amellyel a korrupció és az igazságügyi rendszer problémáira hivatkozva akár azonnal el lehetne indítani a jogállamisági mechanizmust. A két tűz közé került Bizottság, amelynek az uniós kormányok politikai elvárásainak is meg kell felelnie, rossz néven vette a kezdeményezést. Ez azonban nem tántorítja el az EP-képviselőket. A jövő héten nyilvánosságra hozzák a dokumentumot, egyértelművé téve az európai közvélemény számára: minden kész van ahhoz, hogy az unió ott fogja meg az Orbán-kormányt, ahol a legjobban fáj – az uniós pénzeknél.
