Felértékelés

Márciusi 4,3 százalékos növekedési prognózisát kedden egyenesen 7 százalékra emelte a GKI Gazdaságkutató Zrt. Egy nappal korábban a Takarékbank 7,7 százalékos, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. 5,8 százalékos GDP-bővülést jelzett előre az idei évre. A prognózisok közös eleme, hogy a gazdaság teljesítménye már az idén eléri a válság előtti, 2019-es szintet, a köztük lévő nagy különbség pedig egyebek mellett a bázishatásra vezethető vissza. Az egyes ágazatok eltérő teljesítménye egyebek mellett azzal is összefügg, hogy egy évvel korábban teljes vagy csak részleges leállásra kényszerültek. Tavaly a GDP összességében 5 százalékkal zsugorodott. Amennyiben az idei évben 5,5 százalékkal nő, a kormányfői ígéret szerint a gyermeket nevelő családok még a választások előtt visszakapják a befizetett személyi jövedelemadót – az átlagjövedelemig. A gyors kilábalás élénkülő inflációval jár. A Takarékbank például 4,2 százalékot jövendöl, annak ellenére, hogy folyamatos alapkamat-emelést és erősödő forintot feltételez; úgy véli, hogy egy euróért az év végén átlagosan 342 forintot, jövőre 336 forintot kell adni. Nagyot romlik a folyó fizetési mérleg, amely 4,5 milliárd eurós, a GDP 3 százalékára rúgó hiányt mutathat – figyelmeztet a GKI, megjegyezve: ennek az a fő oka, hogy az Audi 6 milliárd eurós osztalékot vitt ki Magyarországról. Májusban 3,9 százalékra csökkent a munkanélküliség, a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint 189 ezren voltak állás nélkül. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat május végén 274 ezer álláskeresőt tartott nyilván.