Határacsillagoség

Klein Vision

Biztos, hogy része lesz a jövőnknek a repülő autó, és már ebben az évtizedben hozzájárul majd a közutak zsúfoltságának csökkentéséhez. A magabiztos mondat a brit autógyártók és -kereskedők szövetségének (SMMT) minapi londoni konferenciáján hangzott el, mégpedig a Hyundai európai elnök-vezérigazgatójának szájából. Michael Cole emlékeztetett rá, hogy a dél-koreai vállalat nemcsak beszél a városi közlekedés reménybeli új módjáról, hanem költ is rá: 2019 és 2025 között összesen 1,5 milliárd dollárt. A befektetés egyik, valamelyest kézzelfogható eredménye az az életnagyságú makett, melyet a vállalat az Uber közlekedési céggel mutatott be a 2020-as CES technológiai kiállításon. És az is, hogy még az idén megnyílhat az Egyesült Királyság első olyan repülőtere, amelyen nincs futópálya: a Coventrybe tervezett kikötőt kifejezetten helyből fel- és leszállni képes elektromos légi járművek (electric vertical takeoff and landing, eVTOL) számára tervezték, a repülő taxik mellett ilyenek például az autonóm csomagszállító drónok is.

Hozzánk még közelebbi aktualitás, hogy a múlt héten sikeresen teljesítette 35 perces tesztútját a nyitrai és a pozsonyi repülőtér között az AirCar prototípusa. A szlovák repülő autó – melynek hajtóművét a BMW gyártotta – nem elektronikus, hanem benzinnel tankolható, és nem képes helyből fel- és leszállni, hanem futópályára van szüksége. Kitalálója, Stefan Klein szerint a jármű 2500 méteres magasságban 1000 kilométert képes megtenni. A BBC által megszólaltatott Stephen Wright aviatikai szakértő szerint „egy Bugatti Veyron és egy Cessna 172 szerelemgyereke”.

A Morgan Stanley pénzügyi tanácsadó úgy számol, hogy a repülő autók 2040-re globálisan 1,5 billió dolláros piacot teremthetnek.