Mit számít?
Mennyire befolyásolják az álhírek az emberek maszkviselési, oltási és egyéb, az egészségügyi szabályok betartásával kapcsolatos hajlandóságát? A közvélekedés szerint nagyon is, de ezt a közelmúltig senki sem vizsgálta tudományosan. Nemrég a Dublini Egyetem kutatói vették a fáradságot, és 4200 résztvevő bevonásával nézték meg, hogyan reagálnak az emberek, ha a pandémiával kapcsolatos valódi hírek közé fake newsokat kevernek. Például olyanokat, mint hogy a kávé véd a Covid–19 ellen, a chilipaprika csökkenti a betegség szimptómáit, a nagy gyógyszercégek titkolják a vakcinák súlyos mellékhatásait, vagy hogy a kontaktkutatást segítő állami alkalmazást a Cambridge Analyticához köthető személyek fejlesztették. Az Amerikai Pszichológiai Társaság lapjában megjelent tanulmányból kiderül, hogy az álhírek befolyásolják ugyan a résztvevőket, de csak kismértékben. Azok hatására például csak a megkérdezettek 5 százaléka vonakodott volna letölteni a kontaktkutató appot. Ez első hallásra jó hír, ám a dublini kutatók figyelmeztetnek, hogy ebből még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Egyrészt kis hatás is okozhat nagy változásokat (mint a kétezres évtized elején a gyermekkori kanyaróoltástól ódzkodó szülők miatt berobbanó járvány), másrészt a résztvevők csak egyszer olvasták a kamu híreket, míg a való életben, a közösségimédia-felületeken általában rengetegszer kerül az emberek szeme elé egy-egy fals információ.
