Rázóskérdések

Fogytán a türelmük a gödieknek: a Samsung bővítés alatt álló akkumulátorgyárának azonnali bezárására szólították fel a Pest Megyei Kormányhivatalt a július 19-én postázott levelükben. Végre megkapták ugyanis a több hónapja követelt dokumentumokat, és kiderült, hogy a 120 hektáros komplexum B és C zónája használatbavételi engedély nélkül működik. A csaknem 20 ezres Pest megyei kisváros lakói becsapva érzik magukat. A dél-koreaiak ugyanis négy évvel ezelőtt úgy kezdték el az építkezést, hogy csupán a 2001 óta működő tévéképcsőgyárukat alakítják át a kurrensebb autóakkuk termelésére, most azonban már ott tartanak, hogy a gyárépületek több mint háromszorosukra nőttek, veszélyes anyagokból pedig már tízszer annyi tornyosulhat a területen. Mindez a családi házas övezet szélső utcájának túloldalán, a lakóépületektől 50–100 méterre. A helyiek nyugodt kisvárosából ipari övezet lett, a hűtőtornyok éjszaka is dübörögnek, és a lakók aggasztónak tartják, hogy az otthonukhoz ennyire közel működhet egy – az ott tárolható veszélyes anyagok mennyisége alapján – úgynevezett felső küszöbértékű vegyi üzem.

A kormány és a hatóságok pedig igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a lakosoknak minél kevesebb lehetőségük legyen a beleszólásra. Először csak a szokásos kiemelt beruházási minősítést kapta meg a gödi gyárbővítés, de már ez is felgyorsítja az engedélyezést, így különösen résen kell lenniük azoknak, akik időben információhoz akarnak jutni. Az engedélyeket például épületenként, zónánként adják ki, nem pedig a beruházás egészére, így elvész az összhatás, és környezetvédelmi hatástanulmány sem szükséges. Kezdetben azonban legalább az önkormányzatnak megvolt a lehetősége, hogy ügyfélként tájékoztatást kapjon a Samsung terveiről. A járvány és a veszélyhelyzet azonban kiváló hivatkozási alapot jelentett a további centralizációra. 2020 tavaszán az Orbán-kormány végképp kiszorította az érintetteket a döntéshozatalból, amikor felhatalmazta magát a különleges gazdasági övezetek kijelölésére, és az elsőt éppen Göd térképére rajzolta be. A Samsung ipartelepe és a környező, összesen mintegy 400 hektáros terület az adóbevételekkel együtt a Fidesz által uralt megyei önkormányzat fennhatósága alá került, és a kormány a napokban egy vasúti átrakóterminál létesítéséről is döntött.

Miközben a kormánypropaganda két migránsozás között a munkahelyek védelmére hivatkozva hozta meg a veszélyhelyzeti döntést, a Samsung éppen fenntarthatósági jelentésével tetszelgett. Ebből az is kiderült, hogy Gödről és környékéről még négyszázan sem dolgoznak a gyárban, ellenben ukránok több mint 1500-an. Az üzem jelenleg 3600 embert foglalkoztat, a teljes létszám viszont 6500 lesz. Közben Ózdon és környékén egekbe ugrott a munkanélküliség, miután bezárt a Johnson Electric, és ezzel utcára került 800 ember. Ebből is látszik, hogy a budapesti agglomeráció – a magyarok számára – nem ideális helyszín az új akkumulátorgyáraknak.

Kivéve persze a gyevi bírót és a felcsútiakat. A kormány már 32 milliárd forintra emelte a szükséges víziközmű-fejlesztés eredetileg 12 milliárdos állami büdzséjét, miután a kivitelezést Mészáros Lőrinc konzorciuma nyerte el.

Július 1-jén kellett volna megnyílnia a Berlinhez közeli Grünheidében az amerikai Tesla európai elektromos­autó-gyárának, amely teljes kapacitásán évi 500 ezer Model Y típust szerel majd össze. A beruházás azonban legalább féléves késésben van, az akkumulátorgyár építése pedig éppen csak elkezdődött a bürokrácia és a környezetvédők lobbizása miatt. (Sanghajban természetesen nem volt gond, ott a Tesla egy év alatt felhúzta hasonló gigagyárát.) Brandenburg tartomány vezetői mindent megtettek azért, hogy Elon Musk cége őket válassza, mert ez legalább tízezer új munkahelyet teremt, és újra felpezsdítheti a gazdaságot a városban, ahol a keletnémet időkben az egyik nagy munkaadó a titkosszolgálat, a Stasi levélbontó részlege volt.

Bár a népszerűséget hajhászva Musk, a világ második leggazdagabb embere, egy alkalommal még német építőmunkásnak is beöltözött, a környezetvédők lassították munkálatokat. Bírósági végzéssel elérték, hogy a környéken honos, védettséget élvező homoki gyíkot és a vele táplálkozó siklót áttelepítsék. A művelet a nyár végén zárul, és arra is vigyázni kell, hogy a gyíkok előbb megszokhassák az új környezetüket, nehogy az utánuk átköltöztetett siklók könnyű prédájává váljanak. A környezetvédők azt is árgus szemekkel figyelik, mekkora lesz a gyár vízfogyasztása. A zöldeknek ugyanakkor Németországban is meggyűlt a bajuk a hatóságokkal, mert a nyilvános dokumentumokban nem szerepel, hogy milyen vegyi anyagokat használnak majd fel az üzemben.