A tűzijáték mellé a Szent István-terem 1:1 arányú másolatát adja a kormány augusztus 20-án a magyar népnek. De az Orbán család hatvanpusztai birtokán elbontott, majd újraépített műemlék sem az már, ami volt. Ha a Fidesz 2022-ben nyerni tud, beindulhat a Budavári Palota teljes kisajátítása a hatalmi reprezentáció számára.
Utolsó simítások a Szent István-teremben. Semmi nem az, aminek látszik
Facebook / Szent István-terem
Itttermettterem
A műemlékesek megszokhatták már, hogy a dolgok nem úgy történnek, ahogy eltervezték. 2014-ben a szakértők azzal érveltek a Szent István-terem visszaépítése mellett, hogy azt viszonylag egyszerűen helyre lehet állítani, hiszen – a háború után teljesen kibelezett és átépített, mintegy 60 ezer négyzetméteres palota többi részével szemben – legalább az oldalfalai és a födéme ott vannak, ahol eredetileg álltak. Kiderült azonban, hogy még ezt a rövidke, összesen 1200 négyzetméteres épületszakaszt is alaposan átalakították a világháborút követő rekonstrukció során. Így aztán a mostani helyreállítás első lépéseként a teljes épületszakaszt, az úgynevezett nyaktagot át kellett építeni, 4,6 milliárd forintért. Erre jött rá a becsléseink szerint jóval egymilliárdot meghaladó összegű berendezés, belsőépítészet. Csak a kárpitok több mint 360 millió forintba kerültek, a Zsolnay kerámiák pedig 178 millióba.
Az elkészült terem ugyanakkor minden bizonnyal nagy hatást tesz majd a látogatókra, hiszen hasonló pompájú historikus enteriőr szinte nem maradt meg az országban. Falait ugyan egy közepes festő, Roskovics Ignác Árpád-házi királyokat ábrázoló festményei után készült pirogránit lapok borítják, a kandallópárkányon viszont Stróbl Alajos Szent István-szobra áll. Egykor szinte minden jelentős monarchia kori vállalkozás dolgozott itt.
A mostani újjáépítés is nagy feladat volt. A szöveteket nem is sikerült idehaza legyártani, de a többi munkát magyarok végezték. Négy évig készültek az eredetileg Kissling Rudolf által gyártott, egyenként 150 kilós, aranyozott bronzcsillárok, ötéves munka volt a Zsolnay gyár számára a kandalló újragyártása, melynek minden egyes elemét egyedileg kellett elkészíteni, nem beszélve az aranyozott kazettás mennyezetről, az intarziás, háromfajta fából készült parkettáról, a faburkolatokról.
A Szent István-termet körülvevő – nem a múzeum, hanem a Várkapitányság felkérésére –, Gulyás Gábor által jegyzett tárlat bemutatja a terem történetét, de tovább is fűzi a témát: a Szent István-kultuszt. Helyet kapott benne a Szent Korona másolata, és elhozták a zágrábi székesegyházban őrzött, aranyozott ezüstből 1635-ben Rómában készült, Bernininek tulajdonított Szent István-hermát is. Az egyik fő attrakciónak pedig azt szánják, hogy maga Szent István is megjelenik a látogatóknak, hologram képében.
