Lóvátettműemlékek

Ahogy Orbán Viktor a családi birtokán elbontotta, majd újra felépítette a majorsági istállókat, hogy kényelmesebben lehessen belepakolni a modern funkciókat, kormányát sem a műemlékek érdeklik, csupán a történelmi máz, az is csak akkor, ha azzal aktuális politikai céljai vannak. Ezért aztán egymás után bontják le műemlékeket, a budai Radetzky-laktanyát vagy számos pest-belvárosi házat, ha a befektetői érdek úgy kívánja. Engedték, hogy Orbán barátja, Adnan Polat kedvéért ledózerolják a Közvágóhidat, ami pedig a város egyik legizgalmasabb helye lehetett volna, alternatívát nyújtva a belvárosi bulinegyednek. Engedik beleépíteni a város UNESCO által védett látképébe a Mol-tornyot. A legnagyobb veszély azonban a modern épületekre leselkedik. Hiába tiltakozott szinte a teljes építészszakma a budai Várban lévő egykori villamos teherelosztó Virág Csaba által tervezett épületének lebontása ellen. Jól mutatja a NER építészetről vallott filozófiáját a korszakos jelentőségű, remek szerkezeti állapotban levő épület elpusztítása, hogy helyette felépítsék az Országos Levéltár eredetileg is túlméretezett szárnyát, mely a saját korában nem épült meg. Ma pedig semmi szükség rá. Ráadásul odabiggyesztik a régi tornyot is, amely azért épült, hogy elrejtse az épület kéményét, de ez is okafogyottá vált. Hasonló az Iparművészeti Múzeum új szárnya is, ahol egy modern múzeumépületet Lechner Ödön meg nem valósult tervei mögé rejtenek. Ezekkel szintet is lépett a NER: olyan történelmi épületet épít, ami valójában soha nem volt.