A sorompó áll
Úgy kell politikai főszezont varázsolnia az ellenzéknek a következő hetekben Magyarországon, hogy szimpatizánsaik jó része feltehetően épp csak beesett a nyaralásról, és egyelőre nincsenek a terítéken olyan sodró lendületű új közéleti témák, amelyek általában cselekvésre, aktivitásra szokták serkenteni a többnyire politikai apátiába süllyedt választókat. Igaz, a fő ellenfél legyőzése még nem esedékes: miután a héten lezárult a jelöltállítás, szeptember közepéig azokat a kis csatákat kell megvívni, amelyekben eldől, egy-egy körzetben ki lesz majd „hadvezér”, aki a tavaly vérszerződést kötött hat pártot (DK, Jobbik, Momentum, MSZP, Párbeszéd, LMP) hozzásegítheti a közös győzelemhez. Az már induláskor jól látszik, hogy sem politikailag, sem szervezettségüket tekintve nem egy súlycsoportba tartozó formációk jelöltjei vívják meg az első körös küzdelmet a következő két hétben. Ez idő alatt, szeptember 6-áig kell összegyűjteniük az induláshoz szükséges számú – egyéni jelöltek esetében 400, miniszterelnökjelölt-jelöltek esetében 20 ezer) – ajánlást. Közülük választhatják majd ki szeptember 18–26. között – online vagy személyes szavazás útján – a voksolásra regisztrálók azt a politikust, akiről úgy gondolják, az ellenzék közös jelöltjeként eredményesen veheti fel a harcot a kormánypárti aspiránssal szemben. A 106 egyéni választókerületben 265 jelöltet vettek nyilvántartásba, a legnagyobb számban (hatvanan) a DK támogatottjai vannak közöttük. A Gyurcsány-párt ugyanakkor külön megállapodást is kötött a Jobbikkal, így a körzetek közel harmadában beállnak egymás jelöltjei mögé. (A miniszterelnökségért induló Jakab Péter pártjának amúgy 34 aspiránsa van.) A Momentum 56, az MSZP–Párbeszéd-páros 48, az LMP 13, a Pálinkás József vezette Új Világ 27 körzetben indít saját jelöltet. A Márki-Zay Péter vezette civilek 22 helyen állnak sorompóba. 12 olyan körzet van, ahol a pártok előzetes megegyezése alapján csak egy jelölt van, így ezeken a helyeken előválasztás sem lesz.
