Tanévnyitás: a „kitessékelt” óvodások miatt több az elsős

Nem pusztán demográfiai okok, hanem a kormány egy korábbi intézkedése áll annak a hátterében, hogy a 2020/2021-es tanévben számottevően nőtt az általános iskolások között a hatévesek aránya, és ez a most kezdődött új tanévre is jellemző maradt. Míg korábban a gyermeket jól ismerő óvoda feladata volt az iskolaérettség megállapítása, egy 2019-es törvény központosította az eljárást, így tavaly óta bonyolult hivatali procedúra – a szakszolgálat külön vizsgálata, vita esetén bírósági döntés – kell ahhoz, hogy egy hatéves gyerek még egy év haladékot kapjon az iskolakezdéshez. A szigorúbb – és körülményes – eljárás megtette a hatását: tavaly ősszel úgy emelkedett 726 ezerre az általános iskolai tanulók száma, hogy a növekmény nagy részét az első évfolyamra történt nagyobb arányú beiskolázás magyarázza. Egyetlen év alatt (a 2019/2020-asról a 2020/2021-es tanévre) 13 százalékkal, közel 12 ezerrel lett több az elsősök száma, és köztük 36 százalékra emelkedett a hatévesek aránya. Utóbbi 7 százalékpontos növekedés egy év leforgása alatt, és messze a legmagasabb arány az elmúlt évtizedben (a 2010/2011-es tanévben például még csak az elsősök 21 százaléka volt hatéves). A korai beiskolázás erőltetésével függ össze az is, hogy az általános iskolások között tovább nőtt a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma és aránya (57,7 ezer fő, 8 százalék).