Egy-két év alatt érezhető az eredménye azoknak a vízmegtartó projekteknek, amelyeket egyelőre az ország mindössze öt településén próbáltak ki, hogy megakadályozzák a villámárvizeket és az extrém száraz időszakok kedvezőtlen hatásait. Pedig nem is (csak) pénz kérdése.
Készül a víztározó Ruzsán. Nem dugták a homokba a fejüket
LIFE-MICCAC Projekt
Földiggatyásodtak
Az MTA Talajtani Intézetének kísérlete. Le a gatyával előtte!
Éles szakmai vita bontakozott ki az utóbbi hónapokban, hogy milyen mélyre érdemes ásni a földbe egy pamutgatyát. A kutatók azt vizsgálták, hogy milyen mértékű a 99 százalékban cellulóztartalmú alsónemű bomlása. Ez kiválóan jelzi ugyanis, hogy a talaj mennyire gazdag mikrobákban, és azok mennyire aktívak, ami létfontosságú az oda vetett haszonnövények számára. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának Talajtani Intézete egy néhány éve az Egyesült Államokban elindított ismeretterjesztő kampányt adaptált Magyarországra, és a programba jelentkező gazdálkodók vagy kiskerttulajdonosok levélben kaptak egy pamut alsónadrágot, hogy azt 20–25 centiméter mélyre ássák el 60 napra. Az idő lejárt, a meglehetősen kétes kinézetű, különböző mértékben lyukacsos fehérneműkről most érkeznek be a fotók, amelyeket egy képfelismerő szoftver segítségével kategorizálnak – mesélte a HVG-nek az intézet munkatársa, László Péter. A kutatásban részt vevőknek egy kérdőívet is ki kellett tölteniük, hogy miként művelik meg a földet. A szakemberek ezt összevetik a gatya állapotával, ami alapján ötös skálán elhelyezik az adott talajban tapasztalt biológiai aktivitást, és ha ez nem a legjobb, akkor javaslatot tesznek, miként lehetne azt fokozni.
Az amerikai ötletet a talajmegújító mezőgazdaság egyik hazai művelője, Kökény Attila is kiválónak tartja, maga is kipróbálta, csakhogy az eredeti javaslat 3 inch, vagyis alig több mint 7 centiméteres ásási mélységet említ. Kökény szerint a talajban található mikrobák a felső 10 centiben a legaktívabbak, ezért vizsgálni is ott kell a működésüket. „Ha nincs nitrogén, nincs lebomló gatya sem, mert a mikrobák akkor szaporodnak, ha életkörülményeik optimálisak a testüket építő, megfelelő szén-nitrogén arány eléréséhez” – érvelt a HVG-nek a talajmegújító szakember, aki szerint manapság, az intenzív mezőgazdaság korában a szántás a legpusztítóbb földművelési technológia. A földet 30 centiméteres mélységben kiforgató gépek hatására hatványozottan csökken ugyanis a baktériumok száma. Szerinte ott, ahol aktív a talajélet, a pamutnadrágnak két hónap alatt szét kell porladnia.
A kutatók azonban elégedettek az eredménnyel. László Péter szerint a fő cél, hogy érzékennyé tegyék az embereket a környezetük iránt, és ezt el is érték, hiszen már több mint ezer gatyáról kaptak fényképet, ami népességarányosan jobb eredmény, mint amit például Svájcban elértek a kampánnyal. A Talajtani Intézet az általános iskolákban és az óvodákban folytatja az akciót, a következő hetekben ugyanis a gyerekeknek kell elültetniük a nadrágokat, és megosztaniuk a tapasztalatukat a kutatókkal. A kellő számú jelentkező már megvan, de ha újabb iskolák, osztályok vennének részt a kísérletben, azt azért az intézet nem utasítaná el – ígérte a kutató.
