Alomluxuskivitelben
Minden körülmény arra utal, hogy tartós lesz a drágulás, amelyet az utóbbi hónapokban tapasztalni lehetett az élelmiszerboltokban. Ez ugyanakkor azzal a veszéllyel jár, hogy ellenőrizhetetlen eredetű külföldi áru lepi el a polcokat.
Tojásbólnemleszcsoda
Tyúklépésben
A szikár közgazdasági elvekkel szembemegy a bioszféra érdeke, emiatt az állatvédők kampányai a legbéketűrőbb agrárgazdákat is kihozzák a sodrukból. A Négy Mancs nevű nemzetközi állatvédelmi alapítvány már több mint egy évtizede robbant be egyebek között az állatok tömése ellen tiltakozó kampányával, a MasterGood cégcsoport tulajdonosa, Bárány László viszont még most is ugyanarra a társadalmi mozgalomra vezeti vissza a baromfiágazat előtt álló kihívásokat. Az árak alakulását firtató kérdésre a Baromfi Termék Tanács elnökségi tagja úgy fogalmazott, hogy annak idején elindult egy tömeges hisztériakeltés az agresszív környezetvédőktől, hogy szabadítsuk ki az állatokat, de ezt nem beszélték meg a vásárlókkal. Holott a társadalom egésze messze nem készült fel arra, hogy másfél-kétszeres áron vásárolja meg a tojást vagy a csirkemellet. Bárány László szerint a környezetvédőknek kellett volna bemutatniuk azt a többletterhelést, amellyel az állatbarát módon tartott tyúkok bombázzák a környezetüket. Ezt persze az állatvédők és a biotartás hívei vitatják, ők például arra hivatkoznak, hogy az istállókban tartott baromfi takarmányában gyakran dél-amerikai szója van, vagyis felesleges szállítási költségek és az azzal járó szennyezések terhelik, míg a szabadon tartottakat ideális esetben a szomszédos gyümölcsösbe terelgetik, ahol kapirgálnak, megeszik a hernyókat, felkapkodják a lepotyogott gyümölcsöt, és még meg is trágyázzák a fákat.
Elindult azonban egy újabb őrület – fogalmaz az üzletember: a holland parlament elfogadta, hogy 2023. január 1-jétől csak olyan csirkét lehet az áruházláncokban eladni, amelynek az istállójában az egy négyzetméteren tartható állatok számát az eddigi felére csökkentik, és a takarmányuknak kisebb a tápértéke, hogy a kívánt 2,6–2,7 kilogrammos súlyukat ne 42, hanem csak 50–52 nap alatt érjék el. Bárány László szerint az ilyen csirkéknek a húsa 30 százalékkal lesz drágább, pedig semmivel sem lesz jobb minőségű, ráadásul a nagyobb térhasználattal és meghosszabbodó nevelési idővel az ökológiai lábnyomuk is megnő. Miután pedig ezt az árat a fogyasztó aligha hajlandó megfizetni, ezért ha mégis elterjed ez a szabályozás, akkor még több csirke fog érkezni Brazíliából, Argentínából, Thaiföldről és Ukrajnából, méghozzá vámmentesen, és anélkül, hogy bármit tudnánk a tartásukról – jósolja az üzletember. Az unió ugyanis hatalmas vámmentes kvótát adott a baromfiimportra ezeknek az országoknak, hogy cserébe az európai gyártású autókat vámmentesen lehessen ugyanoda exportálni.
