Némettőke–magyarvircsaft

fazekas istván

„Amikor megjelenik a színes kabátjában, mosolygósan, valóban olyan, mint egy »Mutti«, vagyis családanya, akinek van tekintélye, tudása, felkészült, ugyanakkor kellőképpen szerény is” – személyesen így emlékszik vissza a leköszönő német kancellárra Balázs Péter volt külügyminiszter, aki 1997 és 2000 között németországi nagykövetként is szolgált. A volt külügyminiszter egyetért azzal, hogy ha a kabátjaival nem is, a politikájával Angela Merkel hatalmas űrt hagy maga után, amit nehezen lehet majd pótolni. Erről azonban ő maga is tehet.

„Mindig vigyázott, hogy senki ne nőjön a fejére, így nem tudott igazi utód felnőni mellette. Hogy ehhez milyen taktikát választott, az változó: Friedrich Merzet távol tartotta a CDU csúcsaitól, a vele rivalizáló Jens Spahnt pedig egészségügyi miniszternek vette maga mellé. Velük szemben viszont a szelídebb utódok, mint például Annegret Kramp-Karrenbauer, nem váltak be – mondja Balázs Péter, aki ezért nem ítéli el Merkelt, hiszen mindeközben 16 éven át vezetnie is kellett az országot. – Ezalatt ő végig egy bérházi lakásban élt a férjével, nem költözött palotába, nem rakott le nagy közpénzeket a szomszédba, nem nyúlt bele az állami intézményekbe, egyetemekbe, civil szervezetekbe vagy a médiába. Tiszta kézzel működtette a bonyolult német szövetségi államot, és mintaszerűen megoldotta a problémákat” – teszi hozzá.

Merkel azonban nemcsak vezette az országot, hanem európai krízisekkel teli korszakokat is kezelt, melyekből szinte minden kancellári ciklusára jutott egy. Elsőként rögtön a franciák és a hollandok által leszavazott európai alkotmánytervezet válsága, melyet két évvel később, a római szerződés 50. évfordulóján éppen a berlini nyilatkozattal sikerült elmozdítani a holtpontról. Ezzel azonban még nem volt vége, hiszen 2009-ben az euró­zóna stabilizálása, 2015-ben a migrációs válság szakadt Merkel nyakába, és mindkét esetben Németországra nehezedett a legnagyobb teher.

„A migrációs válság kezelésében Angela Merkelt csapdába ejtették, melyben Orbán Viktornak is nagy szerepe volt, mégis megnyerte a 2017-es választást – mondja Balázs Péter, aki éppen ezért talán ezt tartja Merkel legnagyobb győzelmének. – Végig a szolidaritás és az emberség pártján állt, nem tett migránsellenes kijelentéseket, és megbékítette a társadalmat.”

Merkel kancellársága alatt négy amerikai elnök és három magyar miniszterelnök volt hivatalban. Balázs Péter – aki Bajnai Gordon kormányában szolgált külügyminiszterként – úgy emlékszik vissza, Gyurcsány Ferenccel korrekt volt Merkel kapcsolata, de finom jelzéseket adott a magyar kormányfőnek, hogy nem szereti a bizalmaskodást, és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel ápolt viszonyát is gyanakodva figyelték. Bajnai Gordont viszont Merkel kifejezetten kedvelte, ami személyes találkozóikon még a testbeszédén is feltűnt.

Orbán Viktorral kapcsolatban azonban a volt külügyminiszter úgy érzi, Merkelnek kiemelt felelőssége van abban, hogy az elmúlt 11 évben a magyar miniszterelnök lebonthatta a jogállamiság kereteit, mégis ilyen sokáig megtűrték az Európai Néppártban. „A Néppártban a CDU/CSU-nak van messze a legnagyobb súlya. Merkel valószínűleg úgy gondolkodott, jobb, ha a Fidesz szem előtt és ezzel kontroll alatt van” – mondja. Balázs Péter szerint mindez rámutat a német kancellár egy másik tulajdonságára is, ami ugyanúgy az erénye, mint ahogy a gyengéje is: kerüli a konfliktusokat. „Nehéz helyzeteket segít megoldani úgy, hogy közben nem kreál presztízsből konfliktusokat. Kitér a vita elől, de ügyesen közvetít. Én úgy vélem, néha nem árt keményebben beleállni a dolgokba, és mindent lejátszani, mert utána tisztább lesz a helyzet. Ezt azonban ő sem országon belül, sem pedig a nemzetközi életben nem vállalta” – teszi hozzá.

Ami pedig a személyes találkozásokat illeti, a volt külügyminiszter mindegyikre szívesen emlékszik vissza, de legkedvesebb emléke talán mégis az, amikor az Európai Tanács épületében Bajnai Gordonnal együtt összefutottak Merkellel és kíséretével a folyosón, és amiből hamar kiderült, a kancellár mennyire szereti kézben tartani a dolgokat. „Sikeres tárgyaláson voltunk túl, nem sokkal korábban alakítottunk ki közös álláspontot a visegrádi négyek országaival. Amikor Merkel mellénk ért, lassított, megállt, odafordult hozzánk, és kicsit szigorúan annyit mondott: ha legközelebb ilyen akcióra készülnek, akkor előbb velem is beszéljenek. Ennyi is elég volt, hogy tudjuk, tényező lett Németország számára a V4, és számolnak velünk” – mondta Balázs Péter. ¬ SERDÜLT VIKTÓRIA