Hiányra hiány
Összességében akár 4,5 milliárd eurós devizahitel felvételére készül az idén az Államadósság-kezelő Központ, a kibocsátás szervezését már meg is kezdte a BNP Paribas, a Citi, a Goldman Sachs és a J. P. Morgan. A hírügynökségi jelentések szerint ennek egy része tíz-, illetve harmincéves lejáratú dollárkötvény, a másik része hét- és húszéves eurókötvény lehet. Pedig kormányzati körökben 2020 novemberében még azzal büszkélkedtek, hogy az idén nem lesz szükség devizahitelre, mert a tavaly novemberi tíz-, illetve harmincéves, egyenként 1,25 milliárd eurós kibocsátás az államháztartás idei hiányának előfinanszírozásához is hozzájárul. Májusban azonban egyszer már módosította a kibocsátási tervet az államadósság-kezelő, akkor 644 milliárd forint (1,8 milliárd euró) erejéig tervezett be devizaforrás-bevonást. A mostani emelést azzal indokolta, hogy veszélyben van a helyreállítási terv uniós elfogadása, ám a programban nevesített fejlesztéseket a költségvetés megelőlegezi. A devizahitel „egyes kormányzati kiadásokat”, valamint az államháztartás 2022. évi hiányának egy részét is finanszírozza. (A magyar kormány és az EU konfliktusairól lásd Nehéz hűség című cikkünket.) Mindeközben a Magyar Nemzeti Bank kéthetes forint–euró devizacsere-tendert hirdetett meg, mennyiségi korlátozás nélkül, amelynek célja a forintbőség megcsapolása, az eurószűke feloldása, ezzel a forint árfolyamának a védelme. Az államadósság-kezelő fogadkozik, hogy az államháztartás uniós elszámolású hiánya nem lépi túl a tervezett 7,5 százalékot, ám a tényleges bevételeket és kiadásokat összegző pénzforgalmi mérleg a brüsszeli források elmaradása esetén ezt jócskán meghaladhatja. Augusztus végén a hiány 1900,7 milliárd forint volt, az államadósság-kezelő pedig már májusban 3990 milliárdos éves deficit finanszírozására készült. A devizahitel felvétele azt sejteti, hogy a hiány ennél is nagyobb lehet.
