Ép lélek Covid idején
Trend
Egészségmegőrzés
Szerkesztette: Matalin Dóra
Tartalomjegyzék
MENTÁLIS VIHAROK
NÖVEKVŐ SZORONGÁS
PÉLDÁTLAN HELYZET

ÉplélekCovididején

A mozgás lehet az egyik kulcsa annak, hogy az elhúzódó járványhelyzetben megőrizzük lelki egészségünket. Aki többet mozog, kevésbé lesz depressziós – derül ki a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatásából.

39-035-01.tif
afp / Michael loccisano

Karanténésstressz

39-036-01.tif
Kisiskolás fiú karanténban.
Lelki bajok forrása
AFP / JOHN MOORE

A karantén fontos eszköz a járvány elleni küzdelemben, ugyanakkor komoly mentális problémák forrása lehet. „A karanténba került, illetve azt elkerülő embereket összehasonlító vizsgálatok alapján az akut stressz zavar, illetve a poszttraumás stressz zavar (PTSD) tüneteit a karanténba kerülés jósolta be leginkább” – olvasható Perczel-Forintos Dóra A jót keresd, ne a rosszat – megküzdés járvány idején című tanulmányában.

A korábbi SARS-, az Ebola- és a H1N1-járványok tapasztalatai alapján a karanténba került kórházi dolgozóknál már 9 napos elzárás után nagyobb valószínűséggel alakult ki akut stressz zavar, gyakrabban számoltak be kimerültségről, másoktól való elszakadásról, szorongásról, alvászavarról, koncentrációs és döntéshozatali nehézségekről, romló munkahelyi teljesítményről, mint akik nem kerültek karanténba. Emellett súlyos depressziós tüneteket is nagyobb arányban mutattak. A PTSD aránya a karanténba zárt gyerekeknél négyszer akkora volt, mint a többieknél. Szüleiknél pedig 28 százalékban alakultak ki PTSD-re utaló panaszok a karantént meg­úszók 6 százalékos arányával szemben.