Napfényesszelek

Túry Gergely

A magyar és a lengyel kormányfőnek egyelőre nem sikerült elég meggyő­zően agitálnia, hogy elodázzák az Európai Bizottság nyáron megfogalmazott javaslatait a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. A populisták kapva kaptak azon, hogy az európaiak most a bőrükön érzik az energiaár-robbanást, és némi csúsztatással azt is a klímavédelmi beavatkozások rovására írták. Azt senki sem vitatja, hogy jelentős költsége van annak, ha meg akarjuk óvni a bolygó lakosságát a szárazságtól, a villámárvizektől vagy akár a migrációtól. De még nagyobb ára lesz annak, ha a beavatkozást elmulasztjuk – érvel a Németországot és Hollandiát is magában foglaló országcsoport. Ők inkább gyorsítanák a megújuló energia elterjesztését ahelyett, hogy ad hoc jelleggel belenyúljanak az európai energiapiaci szabályozásba. Orbán Viktor viszont a régi lemezt kapta elő: meg kell védeni Brüsszeltől a rezsicsökkentést, mert ha azokat a szabályokat vezetik be, amelyekre az unió készül, akkor brutálisan megnőnek a fogyasztók költségei. Az autók és az ingatlanok szén-dioxid-kibocsátása miatt egy-egy háztartásnak havonta mintegy 4–12 ezer forinttal többet kellene fizetnie. Abban egyébként az ellenzéki előválasztás második fordulójában állva maradt két jelölt sem értett egyet, hogy ki fizesse meg ezt a költséget. Márki-Zay Péter piaci szemlélettel tekintett a rezsicsökkentés problémájára, Dobrev Klára viszont amellett kardoskodott, hogy a klímacélok elérésének költségét nem szabad a kisemberekre hárítani. Az európai energiaügyi miniszterek lapzártánkkal egy időben feszültek egymásnak, és könnyen lehet, hogy egy német–orosz diplomáciai háttéralku hozza el a megoldást: megindulnak az orosz gázszállítások az új, északi vezetéken.