Éjjeli őrjárat

Szkeccsfilmnek mutatja magát egészen a történeteket egybekapcsoló utolsó, nyolcadik jelenetsorig. Így rajzolódik ki igazán az éjszaka világának az alkotók által megmutatni kívánt arca, amely nem másmilyen, mint a társadalom általános ábrázata, csak az nappal többnyire igyekszik rejtőzködni. Vagyis szimbolikus a Rembrandt-képtől kölcsönzött cím, hiszen a festményről restaurálás után derült ki, hogy verőfényben zajló járőrözést ábrázol. Szép, bár bizarr gesztusról szól a film első históriája. Luxusörömlány budoárjában játszódik, ahol a „megjutalmazott” személy a nő kiszolgáltatott és rendre megalázott férje. Egy másikban a hajléktalanok sorsa bontakozik ki. Máskor kiderül, hogy a furgon hátuljába zsúfolt afrikai menekültek előbb ismerik fel a nemzetközi hírű, stopposként felvett filmszínészt, mint az őket szállító helyi sofőr. Kétszer időseket szednek rá pénzügyi és szexuális értelemben, mindeközben a megszorongatott öreg megrázó háborús emléket oszt meg hívatlan vendégeivel. De történik ön- és brutális gyilkosság is. Három halottja van az éjszakai jeleneteknek. A magyar–román koprodukcióban készült filmet Demian József jegyzi hármas – rendezői, forgatókönyvírói és operatőri – szerepkörben. Ő a román film egyik nagy alakja, aki A kölyök című, Cannes-ban debütált alkotása után a Nicolae Ceausescu kommunista diktatúrája elől menekülve az 1980-as években Ausztráliában telepedett le. Karakterei megformálását ezúttal az Aglajában látott Bogdán Zsolt, a Kojotból ismert Mátray László, a Bibliothéque Pascalban feltűnt Razvan Vasilescu és más színészek mellett amatőrökre bízta, és teret engedett a spontaneitásnak.